Fiatal koromban, tisztán emlékszem, amikor az éjszaka közepén keltem fel, hogy édesapámmal megnézzük az 1990-es évek drámai lefolyású suzukai versenyeit. Finnországban rengeteg ember követi figyelemmel az F1-et és abban az időben mindenki Mikának szurkolt. Emlékszem, élőben láttam, mikor megnyerte első Forma-1-es versenyét, 1997-ben, Jerezben. Én akkor kezdtem el gokartos karrierem, úgy 8 éves lehettem. Ami lenyűgözött benne az, ahogyan harcolt a helyéért a száguldó cirkuszban, hiszen nem mentek könnyen a dolgai, semmi nem hullott az ölébe.
Keményen kellett küzdenie, amit az is jól megmutat, hogy sok időt töltött el a sportágban az első győzelméig. Ott volt még a sérülése is 1995-ben, amit követően elképesztően kemény csatát vívott a felépüléséért, hogy aztán erősebb legyen, mint valaha. Igazi harcos volt, akire felnéztem fiatalon. Mindenki elképzelheti tehát, hogy micsoda meglepetésként ért, mikor egy ismeretlen szám csörrent meg a telefonomon és felvéve az ő hangját hallottam meg. "Hello, itt Mika Hakkinen beszél. Azért hívlak, mert szeretnék segíteni neked" - 2007-ben épp befejeztem első évemet a Formula Renault sorozatban és az Észak-Európa Kupában az összetett harmadik helyen zártam. A következő tavaszom azzal telt, hogy próbáltam eldönteni, mi lenne a legjobb a karrieremnek. A hívása során megkérdezte, lenne-e kedvem találkozni vele, hogy elmondhassa, miben tudna segíteni. Hirtelen el sem hittem, hogy ez valóban velem történik. Egy hónappal később egy repülőn ülten Nizza felé, ahol Mika él. Találkoztam vele és Didier Coonnal, aki az Aces Management Group tulajdonosa. Több pilótát képviseltek már, így magát Mikát is. Megtörtént a találka és mindent átbeszéltünk a versenyzéstől az életen ás a sportolásig. Egyeztettünk abban is, hogy pályafutásomat tekintve, mi használna nekem leginkább.
A Williams istálló egyik tulajdonrészese, Toto Wolff szintén érdeklődött felőlem és ő is felajánlotta a segítségét. Mindannyian részesei voltak a felkarolásomnak. Mindhárman hatalmas részt vállaltak a karrierem alakításában és itt a pénzügyi dolgokra is gondolok. Ugyan voltak szponzoraim Finnországból, de ők kevesek lettek volna ahhoz, hogy egy teljes F3-as, vagy GP3-as szezonomat finanszírozzák. Hármuknak rengeteg tapasztalatuk volt már az üzleti életben és rájöttem, hogy egy olyasvalaki, mint Mika remekül megtalálja a módját arra, hogy ajtókat nyisson meg az ember előtt. Mindenki ismeri őt, és ha támogatókról akar beszélni, figyelnek rá. Hatalmas segítséget nyújtott és számos remek tanácsot is adott nekem. Amikor vele voltam, úgy éreztem bármiről beszélhetek vele. A mindennapos életről, vagy akár a legapróbb vezetéssel kapcsolatos fogásról. Hasonlóan jó kapcsolatom van Didierrel és Totóval is. Beszéltem velük és bármiben kikérhettem a tanácsukat. A legjobb tipp, amit Mika adott nekem, hogy ne stresszeljek túl sokat, ne aggodalmaskodjak, csak hagyjam magam élvezni a vezetést. Csak arra koncentráljak és akkor minden más szépen rendbe jön magától. Magabiztosnak kell lennem azzal kapcsolatban, amit csinálok, mert ha én sem bízom magamban, akkor ki fog? Ők juttattak el ide, és Mika nagyon izgatott volt, hogy idén autóban láthat.
2013-al kapcsolatban jó érzéseim vannak. Boldog vagyok a Williamsnél. Az autóban ülve egész más érzések uralkodnak el rajtam, mint eddig, persze pozitív módon. Remek fejlesztéseink vannak, javulni fog a versenygép. Mivel gyerekkori hősöm áll mellettem, úgy érzem semmi nem romolhat el, minden a helyes úton halad első teljes F1-es szezonomban.
