Bár némiképp csökkent az arány, a többség számára továbbra is az autó jelenti a fő közlekedési eszközt, vidéken pedig népszerűnek mondható a biciklizés – többek között ez derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 éves magyarok közlekedési szokásokat vizsgálta még a koronavírus-járvány kitörése előtt.
Autó? Bicikli? Melyik és mennyire?
A hetente több alkalommal autózók aránya tavaly 72 százalékos volt, ez minimális csökkenést jelent az egy évvel korábbi 74 százalékhoz képest és lényegében megfelel a 2017-es szintnek. Az átlagnál magasabb a rendszeresen gépkocsiba ülők aránya a férfiak és a 30-39 évesek, illetve a nyugati megyékben élők körében. A megkérdezettek 8 százaléka hetente egyszer veszi elő az autót, ugyancsak 8 százalékuk havonta néhány alkalommal teszi meg ugyanezt.
A magyarok közel negyede – 23 százaléka – biciklizik rendszeresen, ez lényegében megegyezik az egy évvel korábbi 22 százalékos eredménnyel, ugyanakkor elmarad a 2017-ben és 2016-ban mért 30 százalék körüli szinttől. Ennél ritkábban, hetente egyszer vagy havonta pár alkalommal veszi elő a kerékpárt a lakosság 14 százaléka. Jelentős, 31 százalékos tábort alkotnak azok, akik soha nem ülnek biciklire.
Az országon belül azonban már jelentősek az eltérések: a vidéki városok, falvak lakosságának 26-27 százaléka kerekezik rendszeresen, ehhez képest nagyon elmarad Budapest 7 százalékos aránya. Érdemes figyelembe venni: bár a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések idejéről még nem készültek statisztikák, ám valószínűsíthető, hogy a bicikli népszerűbbé válhatott a kijárási korlátozások miatt.
A motor egyébként még annyira sem nem mondható bevett közlekedési eszköznek, mint a bicikli. A 30-59 éves magyarok 87 százaléka soha nem motorozik és mindössze 4 százalékuk használja rendszeresen. Igaz, a falvakban az átlagosnál többen pattannak motorra.
Budapest tömegközlekedik
A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 27 százaléka hetente többször veszi igénybe a helyi tömegközlekedési eszközöket, 36 százalékuk pedig szinte soha. A tömegközlekedés használata leginkább a budapestiekre és a felsőfokú végzettségűekre jellemző. Ezzel ellentétben a vonatozás például mindössze a megkérdezettek 5 százalékának jelenti a rendszeres közlekedési formát. Az emberek majdnem harmada csak évente 1-2-alkalommal, 45 százalékuk ennél is ritkábban ül vonatra. A vasút esetében is sokatmondó eltéréseket mutatnak a részletes adatok. A központi országrészben sokkal népszerűbb a vonat: az itt élők mindössze 30 százaléka nem használja, az ország keleti felében már 54 százaléknak, a nyugati régióban pedig 49 százaléknak nem jelent megoldást a vasút.
Taxit mindössze 30 százalék használ legalább alkalmanként és főként Budapesten: itt a megkérdezettek fele ül alkalmanként taxiba. A gépkocsi-megosztás illetve közösségi autózás viszont nem népszerűek: inkább a nagyobb városokra jellemző, de ott is csak évi néhány alkalommal veszik igénybe ezeket.
A biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott.
