A nitrogéndioxid (NO2) az egyik olyan anyag, aminek bizonyíthatóan halmozottam káros hatása van az egészségre. Az EU-ban a legnagyobb nitrogéndioxid-kibocsátó szektorok a közúti közlekedés és szállítmányozás, az ipari tevékenységek és a lakossági égéstermékek. Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) által megjelentetett 2018-as jelentés szerint az EU-ban 19 olyan tagállam van, amely túllépte a nitrogéndioxid-koncentráció értékhatárát. A nitrogéndioxid nemcsak az ökoszisztémára van káros hatással, hanem komoly egészségügyi problémákhoz is vezet: légzőszervi megbetegedéseket okoz, súlyosbítja az asztmát, sőt hatással van a kognitív képességekre is.
Mivel a levegő minősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot, az ESA (Európai Űrügynökség) 2017-ben elindította a Copernicus Sentinel-5P műholdat, hogy feltérképezze a bolygó körüli szennyező anyagokat. A műhold működését az alábbi videó mutatja be:
A Tropomi nevű ultramodern eszköz segítségével a műhold érzékeli az atmoszférában található gázokat és nagyobb térbeli felbontású, pontosabb képet alkot, mint korábban bármi más. A Copernicus Sentinel-5P műhold legutóbb 2018 áprilisa és 2019 márciusa közötti küldetése során gyűjtött adatokat. A mérések alapján a kép komoly nitrogéndioxid koncentrációt mutat Európa fölött. A nitrogéndioxid főleg a (dízel) gépjárműforgalom és az ipari tevékenységek során termelt égéstermék, ami rendkívül káros az egészségre, főleg légzőszervi megbetegedéseket okoz. Az Európai Űrügynökség által készített felvételen jól látható az NO2 szint alakulása:
„Annyira jó a műhold a térbeli felbontása, hogy tökéletes pontossággal és részletességgel képes meghatározni a nagyvárosokban a kibocsátást helyszínét, illetve nyomon követni a változásokat.” – avat be Folkert Boersma, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutató professzora.
A néhány hete Milánóban megrendezett Élő Bolygó Szimpózium keretein belül az ESA lehetővé tette lombardiai és Milánó környéki iskolák számára, hogy felépítsék a saját megfigyelő állomásaikat. Ezzel az volt a céljuk, hogy a gyerekek megismerjék a Föld megfigyelése mögött rejlő izgalmas tudományt és technológiát. Egy Raspberry Pi computer mintájára minden állomást olyan szenzorokkal szereltek fel, amelyek képesek mérni a környező levegő jellemzőit. Az állomások mérik a nitrogéndioxidot, a széndioxidot, a szénmonoxidot, a szilárdrészecske-tartalmat (port), valamint a hőmérsékletet és a páratartalmat is. A cél az volt, hogy bemutassák: a gyerekek és a polgárok is részt vehetnek a levegőminőség paramétereinek megfigyelésében. Szeretnék, ha az emberek betekintést nyerhetnének abba, hogyan segítik a műholdas küldetések a megfigyelést.
Olaszország egyébiránt Európa öt legszennyezettebb országába tartozik; ezen a listán szerepel még Németország, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság is. Az észak-olaszországi Pó völgyének területe sűrűn lakott és iparosított, ezért ezen a síkságon európai viszonylatban az egyik legrosszabb minőségű a levegő. Sajnos ugyanakkor Magyarországon belül elsősorban Budapest és valamivel kisebb mértékben Pest megye és több megyeszékhely területén épp ilyen kritikus a helyzet.
Minden terület szabályozása és ösztönzése fontos, a leggyorsabb eredmény ugyanakkor az autóipartól várható
A döntéshozók szerencsére világszerte felismerték, hogy kulcskérdés a megújuló energiaforrások és a zöld megoldások támogatása a lakossági és ipari energiafelhasználástól a különböző közúti, vízi és légi közlekedési módokig. A leggyorsabb eredmény ugyanakkor a környezetbarát technológiák fejlesztése területén éllovasnak számító autóipartól várható, amely a részben vagy teljesen elektromos meghajtások (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos) révén viszonylag hamar komoly környezeti lábnyom csökkenést érhet el. A dízel meghajtású autók értékesítésének drasztikus mélyrepülése az NO2-kibocsátás csökkentésére lesz pozitív hatással, a CO2-kibocsátás csökkentéséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy a dízeltől elforduló ügyfelek ne benzines, hanem a fenti alternatív hajtások valamelyikével működő modellt válasszanak. Az autópiac zöldülésének élharcosa kétségkívül a piac legszélesebb, világszinten 40, Európában 20 modellből álló környezetbarát, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos, károsanyagkibocsátásmentes közlekedést lehetővé tévő hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota. A japán autógyártó az elmúlt két évtizedben összesen már több mint 13,7 millió hibrid elektromos autót (12,2 millió Toyota és 1,5 millió Lexus) értékesített – ebből közel 2,4 milliót Európában. Ez többszöröse annak, mint amennyi részben vagy teljesen elektromos autót az összes többi autógyártó együttesen értékesített. Az Európában már most közel 50%-ban hibrideket értékesítő Toyota 2025-re már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással, és miközben az elkövetkező években folyamatosan érkeznek új plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos autói, 2030-ra minimum évi egy millió zéró emissziójú (akkumulátoros elektromos vagy hibrid elektromos) autó értékesítésével számol. A Toyota egyébiránt a világ legnagyobb autógyártóit és energetikai vállalatait tömörítő Hidrogén Tanács egyik vezető tagjaként éharcosa a hidrogén alapú társadalomnak, azaz az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás technológia széleskörű térnyerésének, az épületek fűtésétől a közúti, vízi és légi szállítmányozásig. Az világszintű emisszió csökkentésében egyébiránt kardinális szerepe lesz a sosem látott energiahatékonyságot kínáló okosvárosoknak is (a Föld népességének fele már most is városokban él, az elkövetkező évtizedekben pedig ez a folyamat a prognózisok szerint még tovább gyorsul majd is), amelyek fejlesztésében a japán autógyártó szintén élen jár.
Rövidtávon is alapvető a tudatos fogyasztói magatartás
A kedvezőtlen folyamatok, a rohamléptekkel növekvő környezet- és légszennyezés, és az eémúlt években gyorsuló ütemben, a klímakutatók figyelmeztetése szerint beláthatatlan ökoszisztémai katasztrófák rémével fenyegető átlaghőmérséklet megállításához szükség van a tudatos fogyasztói magatartásra, a szelektív hulladékgyűjtéstől az egyszer használatos műanyagok használatának kerülésétől a környezetbarát, részben vagy teljesen elektromos autók vásárlásáig. Érezhető természetesen az előremutató jogalkotói szándék - ilyen például az egyszer használatos műanyagok betiltása az EU-n belül 2021-től (bár ironikus módon nem egy harmadik világbelinek számító afrikai ország már megelőzött bennünket e tekintetben) – vagy épp az új autók flottaszintű CO2-kibocsátásának 95 g/km-re csökkentését előirányzó, szintén 2021-ben életbe lépő szabályozás (amelyik autógyártó ezt nem teljesíti, hatalmas pénzbüntetésekre számíthat). Ez azonban önmagában nem elegendő: jóllehet a szabályozás kétségkívül a fejlesztések felgyorsítására ösztönzi az autógyártókat, jelenleg a korábban említett Toyota az egyetlen, amely flottaszintű európai kibocsátása 100 g/km alatt van, és eséllyel teljesítheti az előírásban foglaltakat. A szabályozások mellett legalább olyan fontos tehát a tudatos fogyasztói döntésre és aktív magatartásra (és persze az ezt elősegítő tájékoztatásra és edukációra). Amennyiben ugyanis a fogyasztók nem vásárolják a környezetszennyező termékeket (legyen szó egyszer használatos csomagolást kapó élelmiszerekről vagy épp magas károsanyagkibocsátású autókról), a vállalatoknak nem lesz más választásuk, mint elébe menni a szabályozásoknak, és zöld termékeket kínálni.
