Autóipar vs. környezetvédelem
„Tévhit, hogy a környezeti terhelés legnagyobb felelőse az autóipar, és azon belül is a dízelmotorok technológiája lenne” – állítja Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója. „A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA - Umweltbundesamt) adatai szerint a legnagyobb szennyezést az ipar okozza – összességében a szennyezés 50%-a vezethető ide vissza. Sokkoló tény, de a második helyre a lakosság (13%) került, s vele majdnem megegyező mértékben (12%) a mezőgazdaság tehet a környezetkárosításról – szemben az autók által okozott 6%-os aránnyal.”
Számos független szervezet tanulmánya bizonyítja ugyanakkor, hogy az autóipar tette a legtöbbet a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. Legfontosabb kezdeményezései, fejlesztései:
- 1992 óta kibocsátási normákat vesznek figyelembe a személygépkocsik gyártásánál, forgalomba helyezésénél, működtetésénél.
- 98%-kal a részecske (PM), 50%-kal pedig az el nem égett szénhidrogén (HC) kibocsátást csökkentették.
- 2014-től már csak Euro 6-os motorokkal kerülnek forgalomba az autók.
- 25 év alatt sikerült elérni, hogy 0,45-ről 0,30 cW-re redukálódott az autók légellenállási mutatója, és a súlyuk is jóval kisebb lett, e tényezők pedig pozitívan befolyásolják fogyasztásuk mértékét.
- A benzinmotorok már hármas hatású katalizátorral felszereltek, amelyek a kipufogógázok leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb tisztítási módszerét teszik lehetővé.
- A közvetlen befecskendezéses, turbó benzinmotorok terén történt fejlesztésekkel egyre kisebb motorok egyre nagyobb teljesítményt érnek el és a fogyasztásuk is jóval alacsonyabb.
- A szelektív katalitikus redukciós rendszernek (SCR) köszönhetően a katalizátorban a nitrogén-oxidok a természetes környezetünkben is megtalálható nitrogéngázzá és vízgőzzé alakulnak, így csökkentve a károsanyag-kibocsátás mértékét.
- Új üzemanyagfajtaként megjelent a sűrített földgáz (CNG), amely világszerte egyre gyorsabban terjed a járműiparban és a közlekedésben egyaránt.
- Reális, megvalósítható célként tűzték ki, hogy 2020-ra elérik a 95 g/km széndioxid-kibocsátást.
Mi lesz veled dízelmotor?
A hazai forgalom 40%-át még mindig dízelautók teszik ki – már a személygépkocsik esetében is, nem csak a teherautóknál, amik szinte kizárólag dízelesek. Népszerűségük abban rejlett, hogy alacsonyabb fenntartási költség mellett lehetett őket üzemeltetni. Mára ez megkérdőjeleződött, hiszen a különböző környezetvédelmi szabályozások főleg ezekre a típusokra koncentrálódtak. Mindeközben a legnagyobb mértékben éppen a dízelmotorok károsanyag-kibocsátása csökkent a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően:
- A szénmonoxid (CO) kibocsátás 82%-kal, míg a nitrogén oxid (Nox) kibocsátás 84%-kal csökkent a dízelüzemű gépkocsiknál.
- A szénhidrogének (HC) és a szénmonoxid (CO) széndioxiddá (CO2) történő átalakításához oxidációs katalizátort építettek be, a kipufogógázt pedig visszavezették a dízelmotorokba
- A részecskeszűrők használatával a koromkibocsátás mértéke elenyészővé vált.
„A dízel „hiszti” nagyon egyformán hat a márkákra, attól függetlenül, hogy éppen melyik gyártása kapcsán jelennek meg negatív hírek” – mondta Markó Zoltán, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi igazgatója. „Azt látjuk, hogy nagyon erősen, országosan is visszaesik a dízelarány. A vevők fejében már összekapcsolódik a „gyilkos” dízel a környezetszennyezéssel, pedig az Euro6-os norma értelmében ezek a motorok ugyanazt teljesítik, mint benzines társaik.”
Ha folyamatos a fejlesztés és egymást érve születnek a sikeres eredmények, akkor miért fordítunk hátat ilyen látványosan a dízelmotoroknak? „Valószínűleg azért fogékonyabbak ezekre a negatív hírekre az emberek, mert a több évvel ezelőtti, Euro4-es szabvány még nem követelte meg azokat a számokat, mint most a 6-os változat, így a dízelek a benzineseknél nagyobb mértékben károsíthatták anno a levegőt. Ma már azonban ez egyáltalán nincs így, mégis a többség menekül a dízelautóktól. Pedig ha csak a számokat nézzük, akkor is egyértelműen látszik, hogy például egy elektromos vagy hibrid autó által okozott szennyezés mértéke sem sokkal kisebb, mint a benzinese, dízeles változatoké. Előbbi modelleknél ugyanis az akkumulátorgyártás és az áramtermelés CO2 hatása nagyságrendileg 70-75 g-nak felel meg, míg a modern benzin- vagy dízelmotorok már 100 g alatt teljesítenek.”
A Duna Autó Zrt. szakembereinek állítását az ADAC német autóklub tesztjei is alátámasztják. Laboratóriumi helyett már valós közlekedési körülmények között (RDE) mérték a károsanyag-kibocsátást – kis és nagy tengerszint feletti magasságokon, téli és nyári hőmérsékleti viszonyok között, terhelten és üresen, hegy- és lejtmenetben, valamint városi, országúti és autópálya-szakaszokon. A teszteredmények minden tekintetben határértéken belül mozogtak, ami talán megerősítő érv lehet a dízelek mellett azok számára, akik eddig csak a vészjóslatokra hallgattak.
