Ez még ugyan mindig csupán a teljes magyarországi újautó piac 3,3%-át teszi ki, a tendencia ugyanakkor mindenképpen bizakodásra ad okot: a környezetbarát hibrid autók eladásai négy évvel ezelőtt még csupán a hazai újautó értékesítések 0,7%-át jelentették. A tavalyi évben a magyarországi környezetbarát hibrid eladások 82,4%-át két japán márka, a világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott Toyota (65,8%), és prémium márkája, a Lexus (16,6%) jegyezte. A Toyota és Lexus 2018-ra Magyarországon 5150 hibrid elektromos autó értékesítésével számol: akkor tűnik ki igazán milyen brutális darabszám ez, ha tudjuk, hogy 2000 és 2018 között a két márka összesen 9226 új hibrid elektromos autót adott el hazánkban.
Az európai és a magyarországi újautó piacot alapjaiban rázta meg és rendezte át a dízelbotrány, amely hosszútávra is kiható folyamatokat indított el az autóiparban és az autóvásárlási tendenciákban egyaránt. A kritikus magyarországi légszennyezettségi adatok (Magyarország egyike az EU azon 9 tagállamának, amelyek a leginkább elmaradtak a légminőség javítását célzó intézkedések megvalósítása terén), az elöregedett hazai autópark és a dízel autók városi használat során bizonyított halmozottan egészségkárosító hatásának ismeretében nem másodlagos, hogy milyen irányba mutatnak a hazai piaci folyamatok.
A tény, hogy a dízel meghajtású autók számos európai nagyvárosból tervezett kitiltása (Párizs, Madrid, Athén, Düsseldort, Stuttgart, stb.) nyomán, türelmi idővel ugyan, de Budapest is mérlegeli a dízel üzemű járművek behajtásának korlátozását, a vállalati flották pedig idehaza is tömegével fordulnak el a dízel hajtástól és teszik le a voksukat a környezetbarát, a városi közlekedés során akár 60-70%-ban tisztán elektromos üzemben működő, külső töltést nem igénylő hibrid elektromos hajtás mellett, optimizmusra ad okot. Míg európai szinten tavaly 7,9%-al, 43,8%-ra csökkent a dízel eladások aránya, addig hazánkban 34,4%-ról 28,8%-ra csökkent a dízel arány az újautó eladások tekintetében. Ez elsőre jól hangzik, ám mindeközben az EuroSTAT adatai szerint 2012 és 2016 között 31 százalékkal nőtt hazánkban a forgalomba helyezett dízelüzemű autók száma (miközben a teljes magyarországi járműállomány csupán 9 százalékkal nőtt), ami arra enged következtetni, hogy a magyarországi autóállomány valamivel több, mint egynegyedét (27,8%) képviselő dízelek zömét nem az új gyártású, kedvezőbb emissziós besorolású modellek, hanem a külföldről, másodkézből megvásárolt, vélhetően Euro4 besorolású vagy annál is elavultabb dízelek teszik ki. Mindezen felül a mértékadó JATO Dynamics legújabb elemzése egy olyan ellentmondásos jelenségre hívja fel a figyelmet, amely mellett nem szabad elmennünk: miközben Európában (és mint láthattuk, hazánkban is)üdvözlendő módon folyamatosan és drasztikusan csökkennek a dízel értékesítések, ami ami ugyan számos egészségkárosító anyag (nitrogén-oxidok, koromrészecskék) kibocsátásának örvendetes mérséklésével járt, az Európában eladott új autók áltagos CO2 kibocsátása 10 éve először növekedett.
Hogyan lehetséges ez? A válasz nagyon egyszerű: a dízel meghajtás visszaesésével ugyan az alternatív hajtásláncok is előtérbe kerültek (Európában 5%-os, hazánban 3,75%-os volt a részarányuk az újautó eladásokban) különös tekintettel részben vagy teljesen elektromos meghajtásokra, mint a hibrid elektromos (HEV), a hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV), az akkumulátoros elektromos (BEV) és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) meghajtás, darabszámban a legnagyobb növekedést mégis a benzines meghajtás könyvelhette el. Európai szinten és itthon is 3%-al növekedett a részesedésük az újautó eladásokban, ami így Európában 50%-on, Magyarországon 67,5%-on áll. Márpedig a 2017-es adatok szerint az Európában értékesített új autókra vetítve a dízelek átlagos CO2-kibocsátása 117,9 g/km, míg a benzinüzeműeké 123,4 g/km volt, azaz, jóllehet a dízel autók károsabbak az egészségre, mint a benzinesek, CO2-kibocsátásuk ugyanakkor az alacsonyabb fogyasztás miatt alacsonyabb. Nem segített emellett a szabadidőjárművek (SUV-ok és crossoverek) elképesztő mértékű térnyerése sem: az azonos kategóriájú személyautókhoz viszonyítva nagyobb homlokfelület és a méretesebb abroncsok miatt összességében egy szabadidőjármű több üzemanyagot fogyaszt, ezért átlagosan több széndioxidot is bocsát ki, annak ellenére, hogy az általános fogyasztáscsökkentő technológiák terjedésével a crossoverek összesített átlagos CO2-kibocsátása 134,9 g/km-ről 133,0 g/km-re javult.
Mi akkor a megoldás? Ahogyan a JATO tanulmány is rámutat, az alternatív hajtások közül az akkumulátoros elektromos (BEV) járművek a hosszú töltési idő és az alacsony hatótáv miatt ma még nem jelentenek valós áttörési lehetőséget, az alacsony károsanyagkibocsátású, a városi közlekedés során akár 60-70%ban tisztán elektromos üzemben közlekedő hibrid elektromos autók azonban igen.
„Az európai top 20-as márkák közül a Toyota volt a legtisztább, melynek kibocsátási átlaga 2,7 g/km-rel csökkent, és 101,2 g/km-es értéket mutat. Ennek oka a Toyota-hibridek iránti növekvő keresletben keresendő, melyek a márka által eladott járművek felét jelentik. A Toyota forgalomba helyezések maradéka 42%-ban benzines és 7,5%-ban dízel autók közt oszlik meg. A hibridek használata és a hajtási rendszerek aránya a Toyotánál abba az irányba enged következtetni, hogy rövidtávon a hibridek lehetnek a dízelek legjobb alternatívái. Ezeknek alacsonyabb az átlagos CO2-kibocsátásuk, miközben a plusz nyomatékot előállító elektromotorok a belső égésű motorral kombinálva olyan kombinációt alkotnak, ami kielégíti vásárlói igényeket, és árban is elfogadható.” – fogalmaz a JATO tanulmány.
Nem véletlenül hivatkozik a tanulmány a 2017-ben Európában is legtisztábbnak bizonyuló, a környezetbarát hibrid technológiát mintegy 20 évvel ezelőtt világhódító útjára indító Toyotára: a japán gyártó prémium márkájával, a Lexus-szal együtt ezidáig világszerte több, mint 12 millió hibrid elektromos autót értékesített (10,5 millió Toyota és 1,5 millió Lexus), ami többszöröse az összes többi autógyártó által eladott alternatív hajtású autók összesített mennyiségének. Európában a Toyota eladások mintegy felét, idehaza közel egyharmadát teszik ki a hibridek, a Lexus esetében pedig ez az arány európai és hazai szinten is egészen megdöbbentő 97%. Abban, hogy a vizsgált 23 ország közül az újautók átlagos CO2-kibocsátása tekintetében egyébiránt 18. helyen álló Magyarország azon 8 ország közé tartozik, ahol szemben Európával nem nőtt, hanem csökkent átlagos kibocsátás (0,5 g/km-el 124,2 g/km-re, ami a benzines autók hazai túlsúlya miatt még mindig jelentősen az 118,1 g/km-es európai átlag felett van) szintén nagy szerepe van annak hogy a kimagasló arányban hibrideket értékesítő Toyota és Lexus a piaci bővülés üteménél sokkal gyorsabb ütemben növelte magyarországi eladásait: míg előbbi 42,6%-al, addig utóbbi 52,7%-al több új autót adott el az előző évinél a 15,5%-al növekvő piacon.
„A piac legszélesebb környezetbarát hibrid modellportfóliója révén (hazánkban 8 Toyota és 8 Lexus, azaz összesen 16 modell) vállalatunk az elmúlt néhány évben a magyarországi újautó piac zöldítésének élharcosa volt: abban, hogy mára a 4 évvel ezelőtti 0,7% helyett mára a hazai újautóértékesítések 3,3%-át teszik ki a hibrid elektromos autók, oroszlánrésze van a 2017-ben is a magyarországi hibrid értékesítések több, mint négyötödét jegyző Toyotának és Lexusnak.”
„2000 és 2017 között Magyarországon összesen 10 537 új hibrid autó talált gazdára, amelyből 9226-ot a Toyota (6545 db) és a Lexus (2681 db) jegyzett: ez azt jelenti, hogy a két márka együttesen az összes többi versenytárs összesített hibrid értékesítésénél (1311 db) hétszer több hibrid elektromos autót értékesített az elmúlt 17 évben. A valós hazai aktív hibrid autópark a használtautóimportnak köszönhetően természetesen ennek többszöröse, ám az így is jól látható, hogy a 14,1 év átlagéletkorú, és a 3,5 milliós darabszámot közelítő teljes hazai autópark tekintetében még így is elenyésző, kevesebb, mint 1%-os részarányt képviselnek a környezetbarát hibridek. Éppen ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy értékesítéseinkben még tovább növeljük a hibrid elektromos modellek arányát, hozzájárulva a piac zöldüléséhez: az első 5000 környezetbarát hibrid új Toyota és Lexus értékesítéséhez Magyarországon 16 év kellett, mára viszont már csak az idei évben 5150 új hibrid értékesítésével számolunk, egyetlen év alatt 50%-al növelve az idehaza újonnan eladott, és körülbelül 20%-al növelve az összes a hazai utakon fotó hibrid autó számát. A Toyota és a Lexus ugyanakkor az elmúlt évek sorozatos rekord értékesítései ellenére sem tudja egyedül megváltoztatni a hazai autópark összetételét, ennek okán üdvözöljük valamennyi versenytársunk – nem ritkán a Toyota által rendelkezésre bocsátott korábbi generációs hibrid technológián alapuló – újonnan a piacra lépő hibrid elektromos modelljét. Az piaci tendenciák átalakításában, és a hibrid elektromos meghajtás iránti preferencia kialakításában egyébiránt néhány környezettudatos, magát korán a zöld autózás mellett elkötelező vállalatot leszámítva a magánvásárlók játszották az úttörő szerepet, most azonban elérkezett az idő, amikor a feladat oroszlánrésze a vállalati flottákra hárul majd: a 2008-as gazdasági válságot követően a flottaértékesítések felé eltolódó hazai újautó eladások 68,5%-át még ma is a vállalati ügyfelek vásárlásai teszik ki. Bizonyos szegmensekben, így a jellemzően nem városi forgalmat lebonyolító áruszállítók és klasszikus offroad autók esetében még ma is a legújabb generációs dízel a leghatékonyabb megoldás (néhány éven belül természetesen ezen a területen is várható a hibridek előretörése), ám a személyautók esetében abszolút a hibridek jelentik a nem csupán a leginkább környezetbarát, ám egyben a legalacsonyabb üzemben tartási költségeket jelentő megoldást. Bizakodásra ad okot, hogy a vállalati beszerzések során drasztikus mértékben kezdett növekedni a hibrid elektromos autók aránya, aminek köszönhetően minden korábban vártnál nagyobb léptékben és gyorsabb ütemben kezdődhet meg a hazai autópark zöldülése.” – fogalmaz Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációért felelős vezetője.
„A hibrid technológia szélesebb körű elterjedése a szabadidőjármű szegmensben a SUV-ok és crossoverek szárnyalása jelentette jelenlegi CO2 kibocsátásnövekedésre is választ adhat a jövőben, jelenleg azonban az Európában éves szinten 100.000 darab fölött értékesített 13 SUV modell közül egyedül a Toyota C-HR és RAV4 kínál hibrid elektromos hajtásláncot, és mindkettő esetében 75% körül alakul a hibrid arány (a Lexus elképesztően népszerű SUV modellje, az NX és az RX szintén elérhető hibrid elektromos hajtással, 98%-ban így is választják őket az ügyfelek). Amennyiben versenytársaink ezen a területen is követnek mindket, hatalmas lépést tehetünk az európai piac zöldülése felé.” – teszi hozzá Varga Zsombor
Rövid- és középtávon tehát a hibrid elektromos autók jelentik a valóban élhető megoldást, amelyek révén valóban érdemben csökkenthető a károsanyagkibocsátás, és látványosan javíthatóak a légszennyezettségi mutatók. Mi várható hosszútávon? A hibrid elektromos autók várhatóan hosszútávon is a környezetbarát autózás egyik legfontosabb alternatíváját jelentik majd: elég, ha csak a legzöldebb autógyártónak tartott Toyota többször kommunikált stratégiai célkitűzéseit vesszük alapul. A 2020-as évek elejére a szilárdtest akkumulátorok révén megnövelt hatótávval és lecsökkentett töltési idővel a ma ismert akkumulátoros elektromos autózást (BEV) is forradalmasító és élhetővé tevő Toyota és Lexus már az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás (FCEV) autók folyamatos térnyerésével is számol, miközben stratégiájának továbbra is alapvető részét képezik majd a hibrid elektromos (HEV) és hálózatról tölthető hibrid elektromos avagy plug-in hibrid (PHEV) modellek: a két márka 2025-től már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely nem lenne ezen hajtások valamelyikével elérhető, 2030-ra pedig már azzal számol, hogy évente minimum 5 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesít majd, köztük 1 millió zéró kibocsátású (akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás autóval). A Toyota egyébiránt eredetileg 2020-ra tűzte ki a célt, hogy globális értékesítéseinek minimum 50%-át tegyék ki a hibridek, ám ha így halad, ez sokkal hamarabb bekövetkezik majd.
