A kommunikációs rendszerek fejlesztésében is élen járó Toyota bejelentette, hogy olyan navigációs és hangvezérlési funkciókat fejlesztett ki, amelyek a DCM1 modulon alapuló felhőalapú adatbázisokat és a megszokott fedélzeti rendszereket kombinálva működnek. Az újonnan kifejlesztett technológiákat a Toyota idén ősszel vezeti be a Japánban forgalmazott új modellek gyári opcióként kínált navigációs rendszereiben. Az új funkciók révén a Toyota a következő szolgáltatásokat kínálja vásárlóinak:
- Gyorsabb és takarékosabb útvonalak felajánlása a célállomásig
- A lehetséges útvonalak bőségesebb választéka
- Rugalmasabb megoldások a célállomások keresésére
- Egyszerűbb hangutasítások a multimédia rendszerek kezelésére
Navigáció
A Toyota kifejlesztette a világ első2 navigációs funkcióját, ami az útvonalak kiszámítását és a célállomások keresését olyan felhőalapú adatbázisok alapján végzi el, ami más járművekből 3 és egyéb külső információs forrásokból érkező adatokból áll össze. Az így kikalkulált útvonalak és helyszínek ezután átkerülnek az autó fedélzeti berendezéseibe. A funkció automatikusan átkapcsol a fedélzeti számítógépre, amikor a jármű a kommunikációs hálózat hatókörén kívül tartózkodik, vagy amikor az útvonal újratervezéséhez gyorsabb megoldásra van szükség.
Mindemellett a felhőalapú adatfeldolgozás az is lehetővé teszi, hogy a Toyota a világ első2 „útvonal bővítés” funkcióját kínálja vásárlóinak, akik így az autó megvásárlása után is bővíthetik a navigációs rendszer által felkínált utak számát. A felhasználók közvetlenül a felhőből tölthetik le a friss adatbázisokat. A célállomásokat az új funkció egyes szavak alapján is képes megkeresni, de több szó egyidejű megadásával komplex keresést is végezhet. A rendszer például a közismert „Shirasagijyo” becenév alapján is megtalálja a híres Himeji várkastélyt, sőt még akkor is, ha ezt hibásan írják be, például így: „Shirosagijyo”. A komplex keresés az olyan kifejezéseket is képes értelmezni, mint a „Ginza sushi” vagy az „Akasaka French”.
Hangvezérlés
A hangvezérlés funkció szintén a felhőalapú adatbázis előnyeit kínálja, amely képes felismerni a természetes beszédet és számos létesítmény (például üzletek) nevét, s ennek alapján a fedélzeti rendszer már gyorsan tud reagálni a hangutasításokra. A szóbeli parancsok jellegének és az adott helyzetnek megfelelően a funkció automatikusan váltogat a felhőalapú és a fedélzeti üzemmódok között, ezzel biztosítva a multimédia rendszerek zökkenőmentes működését.
Ez a funkció két külön rendszerként, felhőalapú és fedélzeti beszédfelismeréssel működik. Bár már az eddig használt felhőalapú beszédfelismerő rendszer (az „Agent” nevű interaktív szolgáltatás) is képes volt azonosítani a természetes beszéd szavait, a szolgáltatás csak célállomások, időjárási információk, hírek keresésére és más szerver-alapú alkalmazások működtetésére korlátozódott, a fedélzeti beszédfelismerés pedig csupán meghatározott mennyiségű kifejezést tudott azonosítani. Egy cím megkereséséhez például a felhasználónak a következőket kellett mondania, kifejezetten ebben a sorrendben: „Célállomás”, „Cím”, „Tokió, Bunkyo-ku, Koraku, 1 chome, 4”. Ez azt jelentette, hogy a felhasználóknak mindig a pillanatnyi szándékuk alapján kellett kiválasztaniuk az ahhoz megfelelő rendszert. Az újonnan kifejlesztett hangvezérlés automatikusan a megfelelő beszédfelismerő rendszert aktiválja, vagyis többé nem kell választani a megfelelő funkciók között. A felhasználó egyszerűen, természetes kifejezésekkel mondhatja ki, amit szeretne, például hogy „ramen-étterem, parkolóhellyel”, vagy hogy „állítsd maximumra a légkondit”, és a rendszer így is megérti az utasításokat.
1DCM: Adatkommunikációs modul
2A TMC információi szerint
3DCM modullal felszerelt járművek
