A jó hír az, hogy az eredmény enyhe javulást mutat a 2014-ben, hasonló témakörben végzett felméréshez képest, ahol a járművezetők 84%-a foglalkozott egyszerre több dologgal vezetés közben. A leggyakoribb vezetés közbeni tevékenység a telefonálás (69% 2015-ben, 73% 2014-ben), italfogyasztás (36% 2015-ben, 42% 2014-ben), és evés (32% 2015-ben, 37% 2014-ben). A legfrissebb felmérés szerint a járművezetők 17%-a állítja, hogy üzenetet, sms-t ír a volánnál (20% 2014-ben), míg 8%-uk közösségi médiát használ (9% 2014-ben).
Az X (1965 és 1981 között születettek) és Y (1982 és 1999 között születettek) generáció a baby-boomerekhez (1946 és 1964 között születettek) képest többször osztja meg figyelmét vezetés közben. A generációk közötti rés különösen nagy az üzenetírásban és közösségi média használatában. A baby-boomerekhez (9%) képest az üzenetírás az X generáció (18%) és az Y generáció (25%) körében majdnem kétszer olyan népszerű. A baby-boomerek körülbelül 2%-a használja a közösségi médiát vezetés közben, míg az X generáció esetében ez 8%, az Y generációnál pedig 15%. A generációs különbségek ellenére a telefonálás elterjedt vezetés közbeni tevékenység minden korosztály számára; a megkérdezett járművezetők 69%-a válaszolta azt, hogy telefonál vezetés közben. A kommunikáció az emberi természet szerves része, mely magyarázatot adhat arra a tényre, hogy a járművezetők egy harmada (34%) nem tud fontossági sorrendet felállítani a telefonja és autója között. Magyarországon a telefonálás a leggyakoribb tevékenység (78%), míg a megkérdezettek 33%-a válaszolta, hogy üzenetet is szokott írni az úton.
Agresszió az úton
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a járművezetők találkoznak-e agresszív viselkedéssel az utakon. A legtöbb válaszadó szerint előfordult, hogy ledudálták őket, bevágtak eléjük, hátulról túl közel mentek hozzájuk, nagy sebességgel előzték meg őket, és agresszíven mutogattak feléjük. A szóbeli agresszió is növekedést mutat. Feltűnően sokan, minden háromból két válaszadó (60%) tapasztalt gyorshajtást más vezetők részéről, ugyanakkor a válaszadók fele maga is gyorsan hajt. A felmérés rámutat a három generáció által közösen zavarónak tartott tényezőkre: a baby-boomerek, az X és Y generáció is a hátsó követési távolság be nem tartását tartja a legzavaróbbnak, melyet a túl lassú vezetés és a hirtelen bevágás követ.
Gyorshajtás
A felmérés szerint majdnem minden, azaz négyből három járművezető (71%) gyorshajtott már. Ezek közül a legtöbb járművezető rendszeresen gyorsan vezet. Bevallásuk szerint csak az autópályán hajtanak gyorsan, az alsóbb rendű utakon nem (36%), míg négyből egy válaszadó csak akkor hajt gyorsan, amikor csendes a forgalom körülötte, és a járművezetők 21%-a csak akkor vezet túl gyorsan, amikor siet valahová. Az ausztrál és görög járművezetők vezetnek a legkevésbé gyorsan, míg a dán és belga sofőrök hajlamosak a leggyakrabban a gyorshatásra. A magyar járművezetők 47%-a válaszolta, hogy gyorsan hajt, amikor siet.
A járművezetés biztonságát ’all inclusive’ módon kell megközelíteni
Egy flotta költségeire hatalmas hatást gyakorol a járművezetők viselkedése az utakon. Befolyásolja azt, hogy mennyit költ egy vállalat üzemanyagra. Az agresszív gyorsítások és felesleges üresjáratok gyorsan kiürítik a tankokat – és a költségvetést is. A viselkedés a balesetek számára is hatással van, és közvetett hatásként gondolni kell a biztosítási bónuszra is. Európában az átlagos üzemanyagköltség EUR 2,000 évente, míg a balesetekből eredő költség EUR 700 évente. Egyszerűen fogalmazva, a biztonsági tényezők mellett a vonatkozó költségek miatt is érdemes gyorsan kezelni a kockázatos járművezetői viselkedést.
Hessel Kaastra, a LeasePlan Insurance vezérigazgatója szerint: „A figyelemmegosztás, agresszió és gyorshajtás a közúti balesetek három fő okozója. Tudjuk azt is, hogy ez a viselkedés képes változni, amikor a flottamenedzserek a biztonságot prioritásként kezelik. Ez folyamatos és hatékony kommunikációt igényel a járművezetőkkel. A vállalatok a vállalati gépjárműszabályzataik finomhangolásával képesek a nem kívánatos viselkedéseket kezelni. Egyre több vállalatnál látjuk, hogy kezdeményezik a ’profil alapú kockázatelemzést’ azzal a céllal, hogy munkavállalóik (járművezetőik) egyéni megelőzési tervet kapjanak. A megelőzési tervet egyénre lehet szabni kor vagy járműhasználat szerint is, emellett az értelmes riportálásra és képzésre helyezi a hangsúlyt.”
Várható hatás
A LeasePlan segítségével egy vállalat kísérleti programot vezetett be, mely során azonosította és újra képezte a kockázatos járművezetőit Spanyolországban és Olaszországban. Ez az intézkedés egy harmadával csökkentette a balesetek számát.
A LeasePlan a speciálisan tervezett SafePlan szolgáltatáson keresztül támogatja ügyfeleit, mely segítségével átlagosan 25%-kal csökkenthető a balesetek száma. A hozadékai nyilvánvalóak: a biztonságos munkakörnyezet nagyobb termelékenységhez és alacsonyabb biztosítási bónuszokhoz vezet.
A LeasePlan Mobility Monitorról
A gyorsuló gazdasági, technológiai és társadalmi fejlődések alakítják a mobilitás jövőjét – ezáltal a lízing iparágat is. A LeasePlan célja, hogy a globális mobilitásról szerzett értékes tudását közzétegye vállalatai hálózatán keresztül 32 országban. A LeasePlan Mobility Monitor segítségével a flottával kapcsolatos döntéshozók egyszerűbben követhetik a legfrissebb híreket, fejlesztéseket, és megalapozott döntéseket hozhatnak a flottát és a mobilitást érintő kérdésekben.
