A versenyautóit az együttműködési szerződések értelmében eleinte a Ford, majd Peugeot erőforrásai hajtották, 1995-ben Mercedesre váltottak – a csapatnév is ettől kezdve lett McLaren-Mercedes. A szezon végén elszenvedett balesete szerencsére nem vetette vissza a sikeres versenyzőt, mivel gyorsan felépült, és folytathatta a versenyzést. A szépen felfelé ívelő pályafutásának csúcsát a 1998-as és 1999-es esztendők jelentették, amikor megszerezte a világbajnoki címet. A Formula-1 után is megmaradt a kapcsolata a Mercedesszel, csak a műfaj változott, hiszen a Formula-1 helyett DTM-gépekkel aratott újabb győzelmeket.
A McLaren név azért úgy tűnik, Hakkinen szívében egy nagyon kedves emlék maradt, mivel a mindösszesen 375 darabszámban legyártott P1-es tulajdonosa lett néhány nappal ezelőtt. A történet mondhatni stílszerű, hiszen a 922 lóerős hibrid szupergép a maga 3 másodperces 100-as, 17 másodperces 300 km/h-ás sprintidejével jól illik Mika karakteréhez. Bár a közúton remélhetőleg visszafogottabban tolja majd…
