Ahogy az főúri körökben szokás, a Rollsok sem szaporodnak számolatlanul, csak 25 tagja van az új szériának, ennyiben maximalizálták a darabszámot. A Limelightnak keresztelt Phantom változatot nem csak az újdonság és a különlegesség állítja reflektorfénybe, hanem a neve is… Az autóról szóló gyári kiadású hír erre részletesen kitér. Az elektromosság felfedezése előtt használt színházi „reflektorokat” nevezték így, kalciumfénynek, a felhasznált anyagok miatt.
Nem véletlen az elnevezés. Olyanoknak ajánlják az autót, akik a nyilvánosság előtt, rivaldafényben élik életüket. (Bármily jelentéktelen is a leendő tulajdonos, az autója minden bizonnyal feltűnést fog kelteni…)
Aki manapság reflektorfényben él, az nagy valószínűséggel sokat utazik, fél életét az autóban tölti. Így biztosan jól ki tudja használni a szinte kerevet méretű és kényelmű hátsó üléssort, és a sok kisebb-nagyobb tárolóhelyet. Egy kisáruszállító furgonnak is dicsőségére válna méreteit és praktikusságát illetően.
Torsten Müller-Ötvös, a goodwood-i gyár második embere egy életstílus részének tartja az autót, és valószínűleg igaza van, mert nem mindennapi emberek a megcélzott vásárlók, az autó is inkább csúcsszuper-luxus, mint átlag. A tervezők mindent beletettek, amit a felsőkategóriás modellek sem mindig kapnak meg. Ilyen például a női-férfi változat. A nőiben nincs nyakkendőtartó, a férfi kevesebb piperetükröt kap…
Szénszálas műanyag és csiszolt alumínium dobozok tárolják az úti holmit, az utasteret illatpalackokból fújt levegővel védik a külvilág beszüremlő kellemetlen szagától. Két árnyalatú, finom bőr a kárpit, természetesen a legjobb minőség, és természetesen kézzel varrott.
A motortérben semmi különleges, csak a Phantomoknál megszokott 12 hengeres, 6,7 literes V-erőforrás, a maga szerény 453 lóerejével, 16,7 literes fogyasztásával.
Nem akarjuk lebeszélni a kedves olvasót, de már előjegyeztetni is késő, hiszen mire ezt olvassa, már vélhetően elkelt mind a 25 darab…
