Az izgalmasan szép Alfa Romeo okozott némi csalódást a megismétlődő, elég veszélyes hibával és a bosszantó hiányosságokkal, ennek ellenére nagyrészt teljesültek a célkitűzéseink. Mindkét versenyfutamon célba értünk melyhez egy 16. valamint egy 15. helyezés társult. Éles versenykörülmények között 1perc 56,779 másodperc volt a végül a legjobb köridő, amit a szép Gulietta engedett nekünk. A második versenyfutamon egyedül mi tudtuk célba juttatni az olasz márkát a mezőnyben, ami azért szintén egy apró kis szépségtapasz a negatívumokra!
Nagyon nagy élmény volt a kedves hazai sporttársakkal köztük Michelisz Norbival versenyezni, akinek a hétvégén elért versenyzői és csapatvezetői sikereihez ezúton is nagy szeretettel gratulálunk! !
Nagyon köszönjük mindenkinek, akik ott a helyszínen és a távolból szurkoltak és segítettek nekünk, köszönjük a munkát az Unicorse lelkes kis csapatának, akikkel ezt a hétvégi "olasz melót" közösen elvégezhettük! Most úgy tűnik, hogy a szép olasz hölggyel ez csak egy izgalmas futó kaland volt, mely azért mindenképp örök emlék marad! Annál is inkább mivel fiatal versenyzőnk élete második komoly versenyén már igazán belekóstolhatott a nemzetközi profi autósport világába, F1-es versenyzőkkel, világbajnokokkal és a legjobb magyar versenyzőkkel autózhatott egy mezőnyben, valamint belülről is meggyőződhettünk róla, hogy milyen óriási potenciál van a TCR sorozatban a jövőre nézve!
Azt, hogy legbelülről milyen volt ez a hétvége nyilván Márk tudja a legjobban elmondani:
„A szabadedzéseken tudtam először igazán komolyabban ismerkedni a kocsival a környezettel és a pályával is. Sajnos az FP1- ben csak öt kört tudtam megtenni. Egy futómű hiba miatt a bal első kerék kitört, így tréleren kellett a bokszba vissza vinni az autót. A technikai sport ilyen, ez benne van bár mikor, így nyilván nem adtuk fel és a második szabad edzésre mar kész lett az autó a csapat számos alkatrészt kicserélt a futóműben és az FP2-n már foglalkozhattunk a beállításokkal. Sajnos itt szembesültünk vele és nem annyira örültünk neki, hogy a beállítások nem az igaziak úgy éreztem minden kanyarba leesem a pályáról az autóval. Bíztunk benne, hogy szombaton délután az időmérőn még tudunk ezen változtatni. Erre nagyon készültem és szerettem volna megmutatni, hogy az áprilisi eredmények ugyanezen a pályán a másik autóval nem voltak véletlenek és talán újabb meglepetést tudok okozni mindenki számára.
Úgy gondolom tudtam is meglepetést okozni, de sajnos negatív irányban, mivel az elért köridő csak a huszonkettedik helyre volt jó, amitől nagyon csalódott lettem és ezzel a Q2-t már el is felejthettük!
Vasárnap el jött a két futam, megpróbáltam magam össze szedni mentálisan, hogy arra koncentráljak, hogy egy kevésbé ütőképes autóval is próbáljak jól teljesíteni a lehetőségekhez képest.
Az első rajtom az sajnos katasztrófa volt, a rajzhelyemről nem láttam a rajtlámpát így a fülemre mondták, hogy mikor indulhatok, de mire el tudtam rajtolni már szinte az egész mezőny el ment mellettem. Gyorsan próbáltam felzárkózni, de ebben a futamban végül nem nagyon volt izgalom és csata sem. Végül a tizenhatodik helyen tudtam célba érni.
A második futam az mar sokkal, de sokkal jobb volt! A rajtom is jól sikerült, de sajnos volt előttem egy baleset, amit szerencsésen el tudtam kerülni és fel tudtam jönni a 13. helyre. Ennek ott nagyon örültem, de tudtam, hogy ez maximum az első két kanyarig fog tartani és utána be bizonyosodott, hogy vélhetően a nyomaték és a végsebesség hiánya miatt az ellenfelek már az egyenesben elmentek mellettem, látványosan gyorsabbak voltak nálam. Viszont ennek volt köszönhető a hétvége egyik legjobb élménye is mikor utolért ifj. Ficza Feri az új KIA-val és vele egy hatalmasat tudtam csatázni néhány körön keresztül, amiből rengeteget tanultam és nagyon örültem neki! Szerettem volna Ferit tartani, de annyira akartam, hogy a célegyenesben elfékeztem magam és le csúsztam az ívről és ketten is meg tudtak előzni. Aztán az Audi-s Vesnic-et vissza tudtam előzni, de sajnos utána Ficzát már esélytelen volt megközelíteni így a tizenötödik helyen zártam a második futamot az egyetlen Alfa Romeo-s célba érkezőként.
A negatívumok ellenére rengeteget tanultam ebből a versenyből, és nem csak a versenyzéssel, az autósporttal kapcsolatban, rengeteg élménnyel gazdagodtam ezen a hétvégén! Nagyon nagy köszönet jár a szüleimnek és köszönöm mindenkinek, aki bármivel is hozzájárult ahhoz, hogy elindulhassak ebben a sorozatban, hogy belekóstolhassak az igazi nagybetűs nemzetközi autósportba!
Nagy köszönet mindenkinek, akik bármilyen módon szurkoltak és ott a helyszínen mellettem voltak! Hatalmas érzés volt élőben közelről a saját bőrömön megtapasztalni a hazai autósport rajongók szeretetét! Csodálatos dolog, hogy így ismeretlenül is számos új szurkolóm lett és ilyen sokan írtatok nekem bíztató, lelkesítő üzenetet!
Ismét egy nagy lépés volt ez a kis autósport pályafutásomban és izgatottan várom következő lehetőséget!”
