Néhány héttel ezelőtt, Retro rovatunkban hosszan megemlékeztünk Paul Tracy sikerekben és csalódásokban gazdag, botrányokkal tarkított karrierjéről. 2003 Champ Car bajnoka manapság már televíziós kommentátorként tevékenykedik, a Royal Purple-nek adott interjújában pedig felidézte pályafutását, egyúttal neheztelését fejezte ki az autóversenyzés csúcskategóriái felé, hiányolva azokat a személyiségeket, akik bárkin képesek voltak átgázolni a győzelem érdekében. „Egyáltalán nem bántam, hogy én számítottam a fekete báránynak, hogy mindig én voltam a rosszfiú” – nyilatkozta a kanadai.
„Manapság ez hiányzik a sportágból, legalábbis az IndyCarban. Mindenki haverkodik mindenkivel, és már nincsenek többé komoly rivalizálások. Nincsenek Dale Earnhardtok, Paul Tracyk, Michael Schumacherek – olyanok, akik mindenre képesek a győzelemért, és igazi bajkeverők egyben. Tony Stewart hasonló volt a NASCAR-ban, de visszavonult, és itt, valamint az IndyCarban is mindenki a jófiú szerepére törekszik. Az emberek viszont vitákat és balhékat akarnak látni.” A 31 IndyCar-győzelmet szerző Tracy úgy véli, hogy karrierje során a legjobbak legyőzése volt elsődleges célja.
„A győzelem irányi vágyam nagyon erős volt, soha nem szándékoztam beérni a második hellyel. Talán év voltam a legrosszabb vesztes. Bárki mögött értem célba, nagyon elkedvetlenített, legyen szó Nigel Mansellről, Michael Andrettiről, Emerson Fittipaldiról, Al Unser Jr-ról, vagy Sebastien Bourdais-ról. Mindig nyerni akartam, csakis ez számított nekem.” Amikor arról kérdezték Tracy-t, hogy ki inspirálta pályafutása során, így válaszolt: „Többé kevésbé mindannyian, noha sokszor egyben az ellenségeim is voltak. Legyen az Sebastien, Montoya, Zanardi, vagy Michael, nagyon keményen harcoltam mindegyikükkel, hogy legyőzzem őket. Az az igazság, ők mind jobbak voltak nálam, ezért fel is néztem rájuk: nehéz volt ellenük versenyezni, ezért örülök, hogy néha én is fejfájást tudtam okozni nekik.”
