Kimi Raikkönen tavaly ősszel betöltötte a 40. életévét, ezzel már hosszú ideje ő a rangidős a Formula-1-es mezőnyben. Sokan meglepőnek találják, hogy pont a Jégember pályafutása nyúlik ilyen hosszúra a száguldó cirkuszban, a finn pilóta azonban nagyszerű választ adott arra az El Pais által készített interjúban, miért is van még mindig jelen az F1-es rajtrácson: „Szeretek versenyezni. Persze rengeteg más minden is van az F1-ben a futamokon kívül, de ha nem élvezném a versenyeket, nem lennék itt.”
Bár a jelenleg az Alfa Romeo színeiben szereplő pilóta sosem szerette a médiamegjelenéseket és a versenyzésen kívüli dolgokat a Formula-1-ben, tisztában van vele, mekkora népszerűségnek örvend a rajongók körében, és bár örül ennek a ténynek, összességében semmiben sem befolyásolja:
„Természetesen boldoggá tesz, hogy vannak követők, akik kedvelnek, de persze vannak olyanok is, akik nem. De egyszerűen csak próbálom azt csinálni, ami boldoggá tesz. Amíg azt csinálhatod emberként, ami boldogsággal tölt el, addig csak ez számít. Ha boldog vagy, az segít a munkádban, a vezetésben vagy bármiben. Segít a mindennapi életed során. Ha ezt az emberek szeretik, az nagyszerű. Ha nem… az is az. Mindenkinek meglehet a maga véleménye. Emellett semmit nem azért csinálok, hogy valakit elégedetté tegyek. Amit teszek, azt magamra gondolva teszem, sosem akartam a hírekben szerepelni.”
Raikkönen és felesége, Minttu két gyermek, Robin és Rianna szülei, a 2007-es világbajnok pedig elismerte: számára most mindennél fontosabb a családja. „Az apaság teljesen megváltoztatja az időrendedet. Sokkal többet is aggódom, hiszen végső soron ők a kisgyerekeim, szükségük van rám. És vannak még más dolgok, amelyek hirtelen fontosabbá válnak az életben.”
„Most a családom sokkal fontosabb számomra, mint a versenyzés. Nagyon hiányoznak, amikor távol vagyok. Ez a legnehezebb része, hogy ilyen hosszú ideig nem vagyok otthon, mivel sokkal több az unalom az F1-ben, mint az kívülről látszik. Élvezem az apaságot. Minél idősebbek, annál több mókával jár ez. Imádok időt tölteni velük, nagyon jó érzés látni őket, ahogy felnőnek. Fontos számomra, hogy amíg csak lehet, otthon legyek és részt vegyek a gyerekkorukban, időt töltsek velük, játsszak velük és segítsem őket.”
