Több szempontból is különleges futam volt az 1965-ös Monacói Nagydíj: itt mutatkozott be a későbbi világbajnok Denny Hulme, először állhatott dobogóra Jackie Stewart, az abban ez évben bajnoki címet szerző Jim Clark és a Lotus nem vett részt a versenyen, mert inkább elmentek Amerikába megnyerni az Indy 500-at, Mr. Monaco pedig újabb győzelmet aratott a Hercegségben.
Volt azonban még egy esemény, melyre a nagydíj hosszú története során mindössze kétszer volt példa: tíz évvel korábban a négy nappal ezt követően halálos balesetet szenvedő Alberto Ascari repült bele a tengerbe a kikötői szakaszon – ezt ismételte a jóval kevésbé ismert ausztrál Paul Hawkins az 1965-ös futamon.
A mindössze három világbajnoki futamon rajthoz álló, főként sportautókkal remeklő Hawkins szerelőként került Európába – édesapja szintén versenyzett egy ideig, de később az egyház kedvéért elhagyta a sportot. Hamarosan már versenyzőként tűnt fel a világ versenypályáin, s 1965-ben privát autókkal F1-es futamokon is részt vehetett – a bajnokságon kívüli Rhodesia GP-t egy évvel korábban meg is tudta nyerni.
Az említett baleset a Monacói Nagydíj 79. körében történt, amikor Hawkins megcsúszott, nekicsapódott a sikán bejáratánál elhelyezett fakorlátnak, majd a szalmabálákon átbucskázva belezuhant a tengerbe. A Lotus elsüllyedt, a pilóta viszont szerencsére Ascarihoz hasonlóan időben ki tudta szabadítani magát, s a part felé úszva várta a mentőcsapatokat.
Az 1965-ös évet követően Hawkins többször nem szerepelt az F1-ben, sportautókkal viszont komoly sikereket ért el: Stommelen partnereként a Targa Floriót, Ickx-szel a párizsi 1000 kilométeres futamot, míg David Hobbsszal a monzai 1000-est nyerték meg. 1969-ben az Oulton Parkban szenvedett halálos balesetet az RAC Tourist Trophyn.
