Az 1976-os szezon 11. futamát, az Osztrák Nagydíjat, épp ezen a napon, augusztus 15-én rendezték. A versenynek több különlegessége volt, ez volt például a nagyon kevés hétvége egyike, melyet a Ferrari kihagyott Niki Lauda balesete és James Hunt spanyolországi győzelmének visszaadása nyomán, s itt született meg a Penske első, illetve az amerikai konstruktőrök mindmáig utolsó győzelme.
Most viszont arra a versenyzőre fókuszálunk, aki az utolsó előtti helyre kvalifikált, a versenyen pedig négy kör hátrányban ért célba, ez volt ugyanis a tizenötödik és mindmáig az utolsó világbajnoki futam, melyen hölgyversenyző rajthoz állt Lella Lombardi személyében az újonc RAM Racing által benevezett privát kétéves Brabham volánjánál.
A teljesen idejétmúlt autóval, melyet ezen a hétvégén vetettek be utoljára, Lombardinak esélye sem volt csapattársán kívül bárkivel felvenni a versenyt, akit magabiztosan felül tudott múlni – az időmérőn és a futamon is csak őt, Loris Kesselt előzte meg.
Ezzel ért véget a második, egyben legalább ötven éven át az utolsó hölgyversenyző karrierje, aki rajthoz állhatott világbajnoki futamon. Összesen tizenöt alkalommal volt erre példa az F1 történetében, háromszor az ötvenes évek úttörője, Maria Teresa de Filippis, tizenkétszer pedig Lombardi, aki második versenyén, a tragikus emlékű 1975-ös Spanyol Nagydíjon pontot is tudott szerezni.
Persze próbálkozók voltak rajtuk kívül is, akik közül ki kell emelni Desire Wilsont, aki a brit nemzeti F1-es sorozatban még versenyt is tudott nyerni. Az utolsó nő, akit beneveztek világbajnoki hétvégére, Giovanni Amati volt 1992-ben, de egyszer sem tudott kvalifikálni, azóta pedig Susie Wolff volt az egyetlen, aki versenyhétvégén vezethetett – szám szerint négy szabadedzésen a múlt évtized közepén.
