Divina Galica 1944. augusztus 13-án született egy Bushey Heath nevű angol településen. Az viszonylag hamar eldőlt, hogy sportoló lesz belőle, hiszen már 19 évesen részt vett az 1964-es innsbrucki téli olimpián. Galica a sízők között mérette meg magát, méghozzá a két legtávolabbi szakágban, a lesiklásban és a szlalomban. A következő két játékok során már ő volt a brit női sícsapat kapitánya, óriásműlesiklásban pedig a legjobb tízben végzett.
Természetesen azonban nem ezek azok az eredmények, amelyek miatt visszatekintő rovatunkban felelevenítjük Galica karrierjét. Az 1972-es szapporói olimpia után ugyanis az autóversenyzés világa felé kezdett el kacsingatni, s hamar kiderült, hogy egyfajta második pályafutásra készül a négykerekűek világában. Tulajdonképpen ő is végigjárta a szamárlétrát, hiszen előbb gokarttal versenyzett, majd a Formula-2-ben kapott ülést.
Szereted a Michael Schumacher sikereit, a hőskor nagy csatáit vagy a múlt technikai megoldásait feldolgozó cikkeinket? Csatlakozz Facebook-csoportunkhoz, ahol rendszeresen felidézzük az adott napra eső legérdekesebb eseményeket.
Az F1 közelébe akkor került, amikor egy brit sorozat keretein belül Nick Whiting és John Webb szárnyai alá került. Miután Galica egészen jó eredményeket ért el, előbbi úgy döntött, lehetőséget ad neki az 1976-os Brit Nagydíjon a csapat Surtees-ének volánjánál. Érdekesség, hogy a sportolónő révén hosszú évek után tűnt fel ismét a 13-as rajtszám a mezőnyben. Ez Galicának sem hozott szerencsét, hiszen nem tudta magát kvalifikálni a futamra.
1977-ben ismét az említett brit bajnokság felé vette az irányt, ám egy évvel később ismét lehetőséget kapott a Formula-1-ben Lord Heskethnek köszönhetően, akit a legtöbb rajongó onnan ismerhet, hogy nála mutatkozott be az 1976-os világbajnok James Hunt is. Galica vitte magával a szponzorait is, ám miután az első két fordulóra újfent nem sikerült kvalifikálnia, újra visszatért a Brit Shellsport Bajnokságba.
Galica ezt követően már nem tért vissza a száguldó cirkuszba, azaz három sikertelen kvalifikációval zárta F1-es karrierjét. Ezt követően azonban még nem vonult vissza, hiszen sportautóban is szerencsét próbált, sőt kamionversenyeken is feltűnt. Ami pedig még elképesztőbb: ott volt az 1992-es téli olimpián is – igaz, az úgynevezett speed skiing csak bemutató sportág volt Albertville-ben, ám szereplése így is keretbe foglalta pályafutását.
