Szerencsés Hans, így nevezték el hazájában az 1928. február 23-án született Hans Herrmannt, aki összesen 18 Formula-1-es futamon vett részt, s egy-két igazán erős versenyt is fel tudott mutatni, ám karrierje mindenekelőtt hatalmas baleseteiről maradt emlékezetes, melyeket a csodával határos módon élt túl.
Az 1970-ben Richard Attwood oldalán a Porsche első Le Mans-i győzelmét jegyző Herrmann elsősorban sportautó-versenyeken jeleskedett, s először egy ilyen futamon érintette meg őt a halál szele. Az 1954-es Mille Miglián egy vasúti átjáróhoz közeledett nagy tempóval, amikor egy római gyorsvonat érkezése miatt elkezdték leereszteni a sorompót – méghozzá meglehetősen elkésve, hiszen a vonat már közel járt.
Herrmann úgy ítélte meg, hogy már túl késő fékezni, egy pillanat alatt kellett reagálnia a szituációra, s helyesen döntött. Felismervén, hogy alacsony kialakítású Porsche 550 Spyder elfér a sorompó alatt, gázt adott, s közben átnyúlt navigátora, Herbert Linge sisakjához, hogy hajtsa előre a fejét. Mindketten így tettek, az autó pedig a környéken lévő nézők nagy megdöbbenésére átsuhant a leengedett sorompó alatt, valamint az érkező vonat előtt, s tovaszáguldott.
Az 1954-es és a rá következő F1-es szezonban Herrmann a Mercedes kötelekébe tartozott, ám a nagy ászok, Fangio, Moss, Kling és Lang mellett igazi mostohagyereknek számított. Az 1954-es svájci futamon megszerzett harmadik helye lett legjobb F1-es eredménye, a következő évben viszont átmenetileg megszakadt az F1-es karrier, miután Monacóban súlyos balesetet szenvedett, majd mire felépült, a Mercedes a Le Mans-i tragédia miatt már elhagyta az autósportot.
Az ezt követő években Herrmann szórványosan indult F1-es futamokon, köztük az egyetlen, az AVUS-on rendezett Német Nagydíjon is, ahol műszaki hiba miatt látványos balesetet szenvedett BRM-je volánja mögött. A fékhibás autó megpördült, s többször átfordult tengelye körül, Herrmann életét pedig az mentette meg, ami ugyanezen a hétvégén Jean Behráét elvette: az, hogy nem volt bekötve. Herrmann ugyanis kiesett az autóból, de szerencsésen ért talajt, így az esetről készült elhíresült fotón az látható, amint a már biztonságban lévő pilóta a levegőben repülő, az újabb és újabb pördülésektől rommá törő versenygépe után néz.
Herrmann utoljára 1969-ben, tizenhat esztendővel első F1-es futama után nevezett be utoljára világbajnoki nagydíjra, ám szomszédja és csapattársa, Gerhard Mitter halála után végleg hátat fordított a királykategóriának. A versenyzésnek viszont nem, hiszen azt követően, hogy ebben az évben mindössze 120 méterrel csúszott le a Le Mans-i győzelemről, egy esztendővel később egy Porsche 917K volánjánál csúcsra ért, így 42 esztendősen végre összejött neki az áhított átütő siker.
