Több mint egy évtizede e napon, 2005. február 4-én vált biztossá, hogy nem folytatódhat a Formula-1 történetének első magyar versenyzője, Baumgartner Zsolt királykategóriás pályafutása. Ekkor jelentette be ugyanis a Jordan istálló, hogy az előttük álló idényre (mely később az utolsónak bizonyult a csapat számára) két újoncot szerződtetnek a portugál Tiago Monteiro és az indiai Narain Karthikeyan személyében.
Az ír istálló, mellyel 2003-ban Baumgartner két futam erejéig bemutatkozhatott az F1-ben, az akkori hírek szerint nyolcmillió dollárt kért volna az ülésért, mely feltételt a magyar pilóta nem tudta teljesíteni. Ekkor egyébként már nem az őt az F1-be juttató Frank Tamás menedzselte a magyar versenyzőt, hanem a brit Rick Gorne, aki állítása szerint négy különböző csapattal is egyeztetett ügyfele jövőjéről.
Ezen istállók közül a Jordan mellett egy másik kiléte is egyértelmű, hiszen a Baumgartnert 2004-ben foglalkoztató Minardi vezetősége részéről többször is világosan leszögezték, hogy szívesen folytatnák együtt a magyar pilótával az új idényben is. Frank Tamás elmondása szerint már egy szándéknyilatkozat is a kezében volt, s jó úton haladtak afelé, hogy a Minardi a Baumgartner-Friesacher párossal kezdje meg a 2005-ös szezont, ám a tervek végül nem valósultak meg – legalább részben a menedzserváltás miatt.
Maga Baumgartner egyébként ekkor még arról beszélt, hogy bár csalódott, hogy nem sikerült egyezségre jutnia a Jordan istállóval, bízik benne, hogy nem kell végleg búcsút mondania az F1-nek, hiszen két ülés még szabad, s akadnak betöltetlen tesztpilótai állások is. Ez a nyilatkozat azonban már akkor is túlzottan optimistának tűnt, hiszen az említett két szabad ülés egyike a Minardié volt, mellyel már korábban megszakadtak a tárgyalások (ezt végül Christijan Albers foglalta el), míg a másik az újonc Red Bullnál David Coulthard mellett, ám az teljesen egyértelmű volt, hogy ezt az energiaitalosok valamelyik saját pilótája, Liuzzi vagy Klien kaphatja meg.
Ami a tesztpilótai helyeket illeti, Baumgartner esélyeit az akkori szabályok sem javították, hiszen a pénteki szabadedzéseken a csapatoknak módjában állt ugyan egy harmadik autót indítani, ám ezt csak olyan pilóta vezethette, aki a megelőző két idényben összesen legfeljebb hat futamon indult – a magyar versenyző ezzel szemben összesen húsz alkalommal állt rajthoz 2003-ban és 2004-ben.
Így ért véget Magyarország első Formula-1-es pilótájának királykategóriás pályafutása, melynek fénypontja egyértelműen a 2004-es USA Nagydíj volt, melyen Baumgartner pontszerző helyre hozta be autóját. Bár rövid ideig még próbálkozott a tengerentúlon, s a Minarditól sem szakadt el teljesen, versenyzői karrierjének érdemi része 2004 végén befejeződött. Ahogy a pilóta édesapja annak idején az Indexnek elmondta: „Nem tudom, azt sem, hogy fog-e versenyezni. Jelenleg iskolába jár, meg van egy cégünk, majd dolgozik ő is, mint más.”
