Viktor, először is gratulálok az idei bajnoki címhez. A gokartos pályafutás után mindenképpen egy komoly kis lépcső volt, hogy ezt is meg tudtad lépni a junior kupában. A hatból három versenyt sikerült megnyerned és ez elég volt a sikerhez. Hogyan látod ezt belülről, mennyire volt emberpróbáló, mennyire volt baráti a hangulat és mennyire volt komoly ez a kihívás?
Az átállás a gokartból nem jelentett problémát, a kuplung kezelését és a sebességváltó használatát kellett megtanulnom. Először csak "lájtosan", utána pedig versenyszerűen gyakoroltuk a folyamatot az időközben megkapott edző Suzuki Swiftemmel, ami bár csak egyliteres volt, de a célnak megfelelt.
Mentetek ilyenkor pályán is?
Igen, a Kakucsringen tudtunk gyakorolni, ahol mentorom, Majerszky Gábor is sokat segített a versenyzői ismeretek elsajátításában.
Milyen volt belülről a hangulata a sorozatnak, hiszen mind a kilenc fiatal más-más környezetből érkezett. Nagy csaták voltak?
Igen, az első junioros győzelem és a bajnoki cím szerintem nagy érték, azt hiszem, így mindenki odatette magát rendesen.
Születtek-e barátságok, és ha igen, megmaradtak-e?
Egyrészről igen, másrészről viszont az évközben kialakult szimpátia is sokat változatta a kapcsolatokat.
Milyen volt a technikai háttere az egésznek? Hiszen Ujházi László - "Tyuki bácsi"- egy kézben tartotta ezt az egészet, ami a csalást teljesen kilzárta. Egyenlő feltételekkel indultatok?
A feltételek egyelőek voltak. A kocsik és a rajtszámok is ki lettek sorsolva még az év elején. De hát mindig van, aki panaszkodik! Én azt gondolom, hogy a Laci bácsi és csapata megtette a tőle telhetőt.
Sokan a technikát szidják, ha nem megy jól nekik, pedig egy jó versenyzőnek magában is keresnie kell a hibát. Neked volt-e valami technika problémád, ha már itt tartunk?
Igen, sajnos akadt, főleg a második versenyen, Kakucson, ahol még az időmérőt sikerült megnyernem, de a váltó végig dobálta a sebességi fokozatokat és az egyik előfutamban szét is hullott. Az íróasztalomon most is van egy alkatrész, amit Laci bácsi adott emlékbe. A fiúk kicserélték két futam között a váltót, de sajnos a kuplung nagyon csúszni kezdett, és ha ez nem volna elég, megállt a hűtőventillátor motorja, felforrt a víz, így fel kellet adnom az előfutamot és a döntőben sem tudtam rajhoz állni. Ezt a napot az utolsó helyen zártam.
Alapvetően ennek a junior kupának a megítélése minden szempontból szimpatikus, nézők, rendezők, média szempontjából is. Te hogyan látod, milyen fejlődési lehetőségek vannak a kupában? Megvéded a bajnoki címedet?
Nem maradok, a junior kategóriás küzdelmeket ráhagyom a következő nemzedékre. Én a következő kategóriában, a Magyar Kupában, a div.9-ben folytatom. A jövő évi autóm egy 1600-as Opel Corsa, melyet Gorácz Béla épített és állított be a számomra. Tesztelni is sikerült a KOMI Ralin, ahol kategória-győztes lettem a géppel és abszolútban is sikerült a hatodik helyen végeznem.
Elképzelhető, hogy akár az autós gyorsasági, akár a rali világában is találkozhatunk majd Góth Viktor nevével?
Azt gondolom, talán a rali a legelérhetőbb számomra a későbbiekben, de a pályaversenyzés sem megvetendő dolog, főleg ha jó szponzori támogatás kaphatnék. De egyelőre a ralikrossz a legfontosabb, ezt az elmúlt egy év bebizonyította számomra. Az élményeket szeretném megköszönni Ujházi Laci bácsinak, aki lehetőséget biztosított számomra a versenysorozatban. Hálás vagyok Tar Ãdámnak és a kitűnő csapatnak az egész évi szorgos munkát. Köszönöm mentoromnak, Majerszky Gábornak a sok jó tanácsot és bíztató szavakat, TQS Hungary csapatának, Gorácz Bélának és Papp Gergelynek a sok segítséget. És minden kedves újságíró, fotós és videós szakembernek a nyilvánosságot.
