Max Verstappen már rögtön a debütáló évében ellentmondást nem tűrő, kíméletlen stílusával tette le névjegyét a Formula-1-ben. Gyakran bajba sodorta őt az agresszív habitusa, amin évekig kellett csiszolnia ahhoz, hogy az ne lépje át folyton a biztonság, a korrektség és a szabályosság határait. Erre a minden korábbinál biztonságosabb XXI. századi Formula-1-ben minden lehetősége megvolt, de ez nem azt jelenti, hogy a múltban is boldogult volna.
Az 1977 és 1990 között versenyző Bruno Giacomelli az F1 különböző korszakait összehasonlítva tért ki a holland pilótára, aki szerinte a nyolcvanas években többször életét veszítette volna. „Az eredményeket nézve Schumacher hét, Fangio öt világbajnoki címet nyert, de Fangio különböző autókkal nyert abban az időszakban, amikor még emberek haltak meg. Tudják, mit jelent meghalni? Azt, hogy ha Verstappen azokat a nyolcvanas évekbeli autókat vezette volna, amiket én, akkor legalább három-négy alkalommal életét vesztette volna. A Formula-1-es pilóták manapság olyan biztonságban vannak, hogy már nem félnek az autóban” – nyilatkozta a Motorsport olasz kiadásának.
Az F1-es autók biztonsági szempontból az 1990-es évek közepén, Roland Ratzenberger és Aytron Senna halálát követően fejlődtek ugrásszerűen. Az utascellák minden korábbinál merevebbé váltak, nagyobb hangsúlyt helyeztek a pilóták fejének védelmére, és idővel bevezették a HANS-rendszert is. Giacomelli mindezek előtt versenyzett, amikor még minden egyes nagytempójú bukás potenciálisan életveszélyes volt. „Az a pár másodperc, amíg tartanak, az az időszak, amikor a pilóta abban bízik, hogy nem fog megsérülni. Mit is tehetne az ember? Szorosan fogja a kormányt, összekuporodik, és várja a becsapódást. Ez a félelem pillanata, ami ma nem játszik szerepet” – emlékezett vissza.
