A mezőny az évad első négy Európán kívüli versenyét követően „hazatért”, de a Spanyol és a Monacói Nagydíj után ismét hosszú útra vállalkozott. A Kanadai Nagydíj töri meg a szezon európai turnéját, ahol ötvenedik alkalommal fognak a hétvégén Formula-1-es futamot rendezni. A Mercedes nemcsak megnyerte az első hat versenyt, de a legeltérőbb pályákon mutatta ezt be, jelezve azt, hogy idei konstrukciójának nincs sebezhető pontja. A Ferrari, de idei aerodinamikai filozófiájának köszönhetően a Red Bull is jó végsebességet mutatott az idei versenyhétvégéken, így minden erővel azon lesznek, hogy megtörjék a német-brit alakulat lehengerlő, rekordokat felállító sikerszériáját.
Jubilálásra készülnek a szervezők
A legelső Kanadai Nagydíjat 1961-ben rendezték meg, de ekkor még nem képezte a Formula-1-es világbajnokság részét. 1967-ben csatlakozott a megmérettetés a versenykalendáriumhoz először. A debütáló versenyre a Mosport Parkban került sor, és az ausztrál Jack Brabham nyert a Brabham-Repco alakulattal. A következő években ez a helyszín és Mont-Tremblant váltotta egymást egészen 1978-ig, amikor is a nagydíj átköltözött a Circuit Ile Notre-Dame pályára. Az első nagydíj óta mindössze három alkalommal nem látogatott el a mezőny Kanadába, erre legutóbb 2009-ben került sor. Az Ile Notre-Dame pályát Kanada leghíresebb versenyzője után 1982-ben átnevezték Circuit Gilles Villeneuve-re.
Jelenleg több helyszín jelenléte kérdéses a naptárban, de Kanada pozíciója biztosnak tűnik. A 2014-es futam időmérő edzése előtt jelentették be, hogy a szervezők tízéves szerződést írtak alá, így 2024-ig minden bizonnyal el fog látogatni a Formula-1 az Európától távoli helyszínre.
A hétvégén 50. alkalommal rendezik meg a Kanadai Nagydíjat a világbajnokság részeként. A szervezők nagy újítással készültek erre az eseményére. A korábbi ideiglenesen felépített csapatbokszok és kiszolgáló-épületek helyett egy modern, minden igényt kielégítő létesítményt húztak fel. A Kanadai Nagydíj promótere, Francois Dumontier elárulta, hogy tíz hónapra volt szükségük ahhoz, hogy elkészüljön a modern épületkomplexum, a munkálatokat pedig a tavalyi nagydíj után azonnal elkezdték. A korábbi szűk garázsok helyett a csapatok másfélszer olyan széles munkaterületet kapnak. Az új létesítményben a Paddock Club férőhelye ötezer vendégre nőtt, a médiaközpont is a legújabb technológiákkal lett felszerelve, a kommentátori fülkéket pedig, amelyek korábban a pálya másik oldalán voltak, áthelyezték az új komplexumba.
Schumacher Kanada koronázatlan királya
Michael Schumacher tartja a rekordot a legtöbb győzelmet illetően Kanadában. A német hét alkalommal nyert, ezek közül egyszer a Benettonnal, míg hatszor a Ferrarival. Lewis Hamilton a hétvégén beérheti a németet, ugyanis hat futamgyőzelmet regisztrált eddig, melyek közül hármat-hármat szerzett a McLarennel és a Mercedesszel. A brit számára egyébként különleges a Circuit Gilles Villeneuve, ugyanis itt aratta élete első Formula-1-es futamgyőzelmét debütálóévében, 2007-ben.
Schumacher és Hamilton után óriási űr tátong, a harmadik legsikeresebb pilóta ugyanis Nelson Piquet, aki három futamon bizonyult a leggyorsabbnak. A brazil első két győzelmét ezek közül a Brabhammel, a harmadikat pedig a Benettonnal érte el.
A két alkalommal győzedelmeskedő pilóták listája hosszabb, Sebastian Vettelnek, Ayrton Sennának, Alan Jonesnak, Jackie Stewartnak és Jacky Ickxnek sikerült ezt elérnie.
A csapatok körében a McLaren a legsikeresebb 13 győzelmével, a Ferrari 12 diadallal követi a briteket, a Williams pedig a harmadik pozíciót foglalja el hét sikerrel.
Trükkös vonalvezetés
A Circuit Gilles Villeneuve pálya 4361 méter hosszú, és tizennégy kanyarra tagolódik. A hosszú egyenesek miatt a beállítást illetően a mérnököknek a végsebeségre kell hangsúlyt fektetniük, ezzel párhuzamosan pedig el kell érniük, hogy az autók jól működjenek az aszfaltcsík lassú kanyarjaiban, főként azok kijáratán, hogy a versenyzők minél korábban tudjanak kigyorsítani.
A vasárnapi futamon hetven kört kell teljesítenie a mezőnynek, amivel 305,270 km-es versenytávot tesznek majd meg. A körrekordot Rubens Barrichello tartja a Ferrarival. A brazil 1:13,622-es kört regisztrált a 2004-es Kanadai Nagydíjon. A start- és a célvonal teljesen megegyező helyen helyezkedik el. A szűk bokszutcában a versenyzőknek a 80 km/h-s sebességhatárt kell betartaniuk a versenyhétvége egésze során.
A célegyenest követően a versenyzőknek intenzíven kell lefékezniük az első kanyarhoz érve. Folyamatosan sebességet veszítve érkeznek meg a 2-es fordulóba, amely voltaképp összefonódik az 1-es kanyarral. Rövid, padlógázzal teljesített szekció következik, így a rázókövektől nem félve kell kigyorsítani a versenyzőknek ezt követően. A hármas és négyes kanyar egy sikánt jelent, ahol a kijáratnál a gumik oldalfala gyakran megsimítja a betonfalat. Az ötös kanyar csak egy töréspont, amelyet gázelvétel nélkül teljesítenek, ezzel pedig megérkeznek a pálya második szektorába.
A hatos és hetes kanyarban gyakran csúszkál, táncol az autó hátulja, részben a poros aszfalt miatt, részben pedig amiatt, hogy nem épül fel a kellő leszorítóerő az alacsonyabb sebesség mellett, noha a kijárati tempó a sikán közepétől rohamosan szökik felfelé. A nyolcas és kilences kanyar ismét egy sikánt képez, ahol a pilótáknak a rázóköveken kell az autót könyörtelenül átdobálni. A kijáratnál a versenyzők ismét flörtölnek a fallal, amellyel több versenyzőnek gyűlt meg a baja az évek során. Intenzív kigyorsítást követően a pilóták megérkeznek a tízes hajtűkanyarba, ahol a megfelelő kigyorsításon van a hangsúly, ugyanis a pálya hátsó, egyben leghosszabb egyeneséhez érkeznek el a versenyzők, melynek végén jóval 300 km/h-s sebességet érnek el. Az utolsó kihívást a 13-as és 14-es kanyarból álló sikán jelenti, ahol a kijáratnál tiszteletben kell tartani a bajnokok falaként elhíresült szakaszt.
