A Lotus egyre csak gyűrűződő financiális problémái ellenére tisztességgel helyt állt a pályán, szinte létbizonytalanságban juttatták dobogóra Romain Grosjean-t Spában, a Renault mentőövként érkező felvásárlása pedig az utolsó pillanatban érkezett számukra. A csapat a fejlesztések elmaradása miatt nem tudott, nem tudhatott előrelépni év eleji teljesítményéhez képest, de minden dicséret megilleti őket azért, hogy középmezőnyben elfoglalt helyüket tartani tudták Abu Dhabiig.
Alan Permane, a gárda pálya menti műveletekért felelős igazgatója szerint a Lotus az „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”-elvet választotta 2015 második felében, hiszen addig használták a rendelkezésükre álló technikát, ameddig csak lehetett. „Panaszkodtam miatta és nem csináltam belőle titkot, hogy nem fejlesztjük eléggé az autót” - nyilatkozta a szakember az Autosportnak.
„De még ilyen kis forrásokból is megpróbáltuk csúcsra járatni a tervező-egységünket, annak érdekében, hogy produkáljon valamit - legyen az bármilyen apró eredmény. A színfalak mögött mindig ott munkálkodott az elszántság, hogy minden versenyre vigyünk valamit, és hogy minden versenyen el tudjunk indulni. Ez azonban nagyon nehéz limitált költségvetés esetén. Természetesen nem léptünk át semmilyen biztonsági határvonalat, de ami a megbízhatóságot illeti, sokkal tovább használtuk az elemeket, mint előtte bármikor.”
A brit elmondta azt is, hogy erre hogyan voltak képesek, hozzátéve, milyen nehéz volt feldolgozni azt, hogy nem fejleszthetik eléggé a relatíve versenyképes E23-ast. „Azért tudtuk megtenni, mert huzamosabb ideig teszteltünk néhány elemet, mint azt általában szokás. Egészen jó autót készítettünk a tél folyamán, hiszen mindkettő ott volt a top 10-ben, Melbourne-ben” - utalt Permane az ausztrál időmérőre. „Nem mondanám, hogy ezt követően hátrafelé lépdeltünk, hiszen voltak jobb és rossz napjaink is - Montreal és Spa a kiemelkedőbbek közé tartozott.”
„De aztán láttuk, ahogyan a Force India beelőz minket - minden tiszteletem az övék, hiszen nagyszerű munkát végeztek. Ők folyamatosan fejlesztették az autójukat, a miénk pedig ott maradt, ahol volt. Ez frusztrálóan hatott ránk, tudva azt, hogy normál körülmények között ki tudtuk volna aknázni a mi gépünk versenyképességét, sőt, fejleszthettük volna, de egyszerűen nem voltunk rá képesek. Nincs kétségem afelől, hogy egy erős ötödik helyen zárhattunk volna a konstruktőrök között, ha minden a normális kerékvágásban halad” - tette hozzá Permane.
