Sir Frank Williams a tragikusan alakuló 1994-es szezon előtt szerződtette Ayrton Sennát, bár már jóval előbb szerette volna ezt megtenni: "Ayrtont azóta ismertem, hogy 1983-ban Angliába jött. Ajánlatot tettem neki, amit sajnos nem fogadott el, de mindig kapcsolatban maradtunk. Meg kellett várnom, hogy végül leszerződtethessem, tragikus, hogy ilyen kevés időt tölthettünk együtt" Lenyűgöztek a hihetetlen képességei, stílusa pedig még jobban. Mindig egyenesen a célja felé tartott."
Senna utolsó csapatfőnökét a háromszoros bajnok tragédiája Jim Clark halálára emlékeztette: "Nem ismert kompromisszumokat, ugyanúgy sebezhetetlennek tűnt számomra, mint Jim Clark. Annál is inkább sokkolt engem és Patrick Headet, amikor falnak rohant, és amikor értesítettek minket a haláláról."
"A baleset okától függetlenül felelősnek éreztem magam. Az én csapatomban történt. Amikor Jim Clark meghalt, minden csendben történt: nem készült film, de még fényképek sem. Ayrton viszont milliók szeme láttára halt meg egy Williamsben. Sokan hibáztattak minket. Mintha elloptunk volna egy Michelangelo-képet a világtól. Ayrton egy nemzetközi szupersztár volt, ez a temetésen is kiderült számunkra. Ez csak még erősebbé tette a bűntudatot."
Sir Frank, aki 1994 előtt is átélt már pár komoly helyzetet a Formula-1-ben, azonnal tudta, hogy nagyon nagy baj van: "A nyomás egyre nagyobb lett az egész hétvégén, és nem csak a pénteki és szombati balesetek miatt. Mindenki tudta, hogy Imola nehéz pálya, s ha valami rossz történik nagy sebességnél, az mindig egy komoly balesetet van magával. Amikor láttam a képeket a tévében, rossz érzésem támadt, minden jel arra mutatott, hogy fel kell készülnünk a legrosszabbra. Komoly, nagysebességű bukás volt, az autó jobb eleje hiányzott, Senna pedig nem mozdult."
