Boutsen 1957. július 13-án született Brüsszelben, már fiatalon az autóversenyzést hivatásául választotta, s igen látványos utat járt be, amíg eljutott az autósport csúcskategóriájának számító Formula-1-ig. Miután 1977-ben megnyerte a Volant V bajnoki címét, 1978-ban 18 futamon 15 győzelemmel a Belga Formula-Ford 1600-as bajnoki címét is elhódította, majd a Formula-3-as és Formula-2-es bajnokságokban is bőségesen locsolhatta a pezsgőt a dobogóról, 1980-ban például a 2. helyen végzett a Formula-3-as Európa bajnokságban Michele Alboreto mögött, majd a következő évben már a Formula-2-ben sikerült megszereznie a bajnokság 2. helyét. Időközben a sportkocsi versenyeken is sikereket ért el (1983-ban megnyerte a monzai 1000 kilométeres versenyt, 1985-ben pedig a legendás Daytonai 24 órást), és 1983-ban az Arrows istálló jóvoltából már a Formula-1-ben is rótta a köröket.
"Nagyszerű pillanat volt" - emlékszik vissza Boutsen arra, amikor 1983-ban hazai futamán, a Belga Nagydíjon végre bemutatkozhatott a Formula-1-ben. "Sohasem gondoltam azt, hogy sikerül ezt elérnem, és úgy hiszem, hogy ehhez kellett néhány dolog. Az első az volt, hogy minden kategóriában, ahol elindultam képes voltam futamot nyerni, Formula-Ford, Formula-3, Formula-2, túraautók, sportkocsik. Ãgy azt gondoltam, hogy az F1-gyel sem lenne gondom, ha kapnék egy esélyt. Ezért az esélyért azonban nagyon sok kutatást kell végezned, hogy találj hozzá elég pénzt és egy csapatot is, akik veled akarnak dolgozni. Én hihetetlenül szerencsés voltam és nagyon jó rajtot vettem."
A következő szezonban az első pontjait is megszerző Boutsen az 1985-ös San Marinói Nagydíjon már a dobogóra is felállhatott egy nem éppen szokványos futambefejezést követően, ahol az élmezőnnyel csatázó belga pilóta végül az izmai erejét is igénybe vette, miután az autójából kifogyott az üzemanyag.
"A harmadik helyen toltam be az autót a célvonalon. De utána a második lettem. Tudtam, hogy a szabályok határozottan tiltják azt, hogy a pályán toljad az autódat, de abban az esetben mégis megteheted, ha az veszélyes pozícióban van. Ezért én szándékosan hagytam az autómat veszélyes helyen, amikor elfogyott az üzemanyagom, majd áttoltam azt a célvonalon. Igazán versenyképes voltam azon a futamon és csak pár másodperccel maradtam el a legjobbaktól. Nem Ayrton Sennáról beszélek, ő túl sok üzemanyagot használt el, így azonnal kiesett a versenyből. Ez egy nagyon jó futam volt."
Boutsen teljesítménye a következő években sem maradt észrevétlen a paddock előtt, így a Benetton szerződést ajánlott neki az 1987-es és 1988-as szezonra, és bár az 1987-es szezonját tönkretették az autó megbízhatóságával kapcsolatos problémák, 1988-ban ötször is felállhatott a dobogó legalacsonyabb fokára, amivel a legyőzhetetlen McLarenek (Ayrton Senna és Alain Prost), valamint Gerhard Berger Ferrarija mögött legjobb szívómotoros versenyzőként a bajnokság 4. helyét tudta elcsípni.
"A Benetton autójával már az első évben nagyon versenyképes voltam. Legalább két futamot nyerhettem volna, Mexikót és Ausztriát, de nagyon sok gondunk volt a megbízhatósággal, így nagyon ritkán láttam meg a célvonalat a futamok végén. A versenyképesség egy dolog, míg a megbízhatóság egy másik! És nálam az egyik hiányzott. A következő évben pedig ötször végeztem a dobogón a két McLaren mögött. Ez egy nagyon, de nagyon jó év volt, pedig nem volt meg ugyanaz a felszerelésem, mint a turbós gépeknek, az én autóm ugyanis szívómotoros volt."
Ezek után nem volt meglepő, hogy Boutsen az 1989-es szezont már a Williams csapat pilótájaként kezdhette meg. A szezon előtti teszteken egy hatalmas bukást is túlélt, azonban végre reális esélye volt, hogy megvalósítsa gyerekkori álmát és futamgyőzelmet szerezzen az F1-ben, amit végül a Kanadai Nagydíjon el is ért. A szezonzáró Ausztrál Nagydíjon is győzedelmeskedett, az 1990-es szezonban kulcsszerepet játszott a Williams aktív felfüggesztésének a fejlesztésében, azonban az év végén a csapat a Magyar Nagydíjon újabb futamgyőzelmet szerző és a csapattársát a ponttáblázaton legyőző belga pilóta helyett leszerződtette az 1991-es szezonra Nigel Mansellt, míg Boutsen végül a Ligiernél talált csak állást magának. Ãgy miközben az 1991-es szezonban Mansell a világbajnoki címért harcolt Sennával, addig Boutsennek egyetlen egy pontot sem sikerült szereznie a Ligierrel. De hogy tudja ezt egyáltalán feldolgozni egy pilóta?
"Teljesen frusztrált voltam, mert már majdnem egy éve én fejlesztettem az aktív felfüggesztést. Az összes időmet az autóban töltöttem, és végül az nagyon, de nagyon versenyképessé vált, ám valaki más élvezte ennek a hasznát. Hát, ilyen az élet. Én azonban ma már nem gondolok erre, mert ami történt, az megtörtént, és egyébként is nagyon szerencsés vagyok, hogy jó voltam az F1-ben. Természetesen mindig tudtam volna jobb lenni, amikor visszagondolok, de amikor csinálni kell, akkor bizonyos tényezők korlátoznak, és emiatt nem szabad túl sokat keseregni."
A bajnoki küzdelem helyett így a "megtört" Boutsenre két küzdelmes év várt a Ligiernél, de itt mindössze egyetlen egyszer sikerült pontot szereznie, majd jött az 1993-as csonka szezon a Jordannél, ahonnan végül a Belga Nagydíjat követően távozott a Formula-1-ből. A sportkocsi versenyeken még sikereket arató Boutsen végül 1999-ben a Toyota autójában a Le Mans-i 24 óráson elszenvedett újabb hatalmas bukást követően örökre hátat fordított az autóversenyzés világának. Boutsen azonban ma sem a hasát sütteti a tengerparton, hanem az 1997-ben alapított ,repülőgépek bérbeadásával és értékesítésével foglalkozó vállalatát irányítja.
"Az egész úgy indult, hogy imádom a repülőgépeket, és amíg versenyeztem, már én magam is vettem és eladtam vagy két-három gépet. 1997-ben pedig úgy döntöttem, hogy alapítok egy céget Monacóban, mert kaptam néhány megrendelést a Formula-1-ben dolgozó barátaimtól. Heinz-Harald Frentzen kért meg egyszer arra, hogy szerezzek neki egy repülőgépet, így ő volt az én legeslegelső ügyfelem. Ezt követően pedig dolgoztam Keke Rosbergnek, Mika Hakkinennek, Michael Schumachernek, Guy Ligiernek és sok más embernek is a Formula-1-ből. Majd egy pár év után úgy döntöttem, hogy az egész világon terjeszkedni fogok. Élvezem azt, amit csinálok, majdnem annyira, mint amennyire az F1-et és az autóversenyzést élveztem. Minden alkalommal, amikor eladok egy repülőgépet úgy érzem, mintha megnyertem volna egy nagydíjat. Sikeres vagyok, mert nagyon sok energiát fektetek abba, hogy jól csináljam. És ha ezt így csinálod, akkor annak nagyon, de nagyon nagy lesz a jutalma is."
Thierry Boutsen 164 futamon indult a Formula-1-ben, 3 futamgyőzelmet, 1 pole pozíciót, 1 leggyorsabb kört, 15 dobogót és 132 világbajnoki pontot szerzett.
