Egy nyergesvontató kötelező biztosítására ma az éves 300 ezer forint körüli összeg a legkedvezőbb kgfb díjajánlat. Ez persze még csak az alapdíj, mely a többszörösére is növekedhet attól függően, hogy hol van a vállalkozás székhelye, foglalkozik-e nemzetközi fuvarozással is, volt-e károkozása az elmúlt években és még tucatnyi jellemzőtől. Egy kamionra így is megúszható a fizetendő díj egymillió forint alatt – és ma ez a legkedvezőbb ajánlat.
Vannak azonban olyan biztosítótársaságok, melyek nem akarnak üzletet kötni a fuvarozókkal. Ezt persze így egyenesen a kgfb törvényre hivatkozva nem lehet kijelenteni. Ha egy társaság belép a kgfb-piacra, akkor minden gépjármű-kategóriára díjakat kell hirdetnie. Nem mondhatja azt egyik cég sem, hogy személyautóra és kisbuszra kötök, mert az jó üzlet, de a kamion nem érdekel, mert arra sok kártérítést kell kifizetnem. Nem lehet kimazsolázni a jó kgfb üzleteket.
A biztosítók tehát jelenleg azt csinálják, hogy irreálisan magasra húzzák fel annak a kategóriának a kgfb díját, melyet el akarnak riasztani. Sikerrel. A Posta biztosító például 16 milliót kér kgfb alapdíjként egy évre, az Union 8 milliót. A csúcsot mégsem ők jelentik. Az extrém díjhirdetés versenyét évek óta stabilan a Signal nyeri, mely ugyan „csak“ 4,8 millió forintos alapdíjat hirdet, ám ha a járművet közúti áruszállításra használják, akkor az alapdíj 31-szeresét kell megfizetni. Ez tehát 148.800.000 forintos éves biztosítási díj egy nyergesvontatóra.
Ennek a kgfb díjhirdetési káosznak az MNB beavatkozására egy éven belül vége kell legyen. A biztosítók felügyeletét ellátó nemzeti bank ugyanis azt várja el a cégektől, hogy kgfb díjaikat a rendelkezésükre álló kárstatisztikák alapján határozzák meg a jövőben. Ennek a szemléletnek januártól meg kell jelennie a díjhirdetésben, júliustól pedig ellenőrzik is majd, hogy a díjak alakításában mennyire veszik figyelembe ezeket az adatokat.
Statisztikailag megalapozott kgfb díjkalkuláció
Tavaly év végén jelent meg egy jegybanki rendelet, mely hozzáférést adott minden biztosítónak a központi kárstatisztikai adatbázishoz. Ez egy olyan összesítés, mely minden biztosítás minden szükséges adatát tartalmazza. Különösen a károkra és a kifizetésre vonatkozó részek a fontosak a díjalakításhoz. A statisztikából nagyon pontosan leszűrhető, hogy melyek a kockázatos szerződések. Autótípusra, lakóhelyre, sofőr életkorára, szerződései előzményekre, azaz minden részletes adatra kiterjedő elemzéseket kaphatnak. Ezek az elemzések megmutatják a biztosítók számára, hogy melyik szerződéseknek a legnagyobb a kockázata. A kárfelhasználás / kárhányad mértéke például azt mutatja meg, hogy a befizetett díjak mekkora hányadát költi a biztosító kárkifizetésre. A kárgyakoriság arról tájékoztat, hogy a megkötött szerződéseknek mekkora hányada végződik káreseménnyel.
A biztosítóknak logikusan ennek az adatbázisnak az alapján kellene a díjakat meghatározniuk. Ha egy csoport a kifizetett kártérítések lsd a gyakori károk alapján magasabb kockázatúnak tűnik, akkor annak magasabb lesz a biztosítási díja.
Ha ez a rendszer már ma is működne, akkor nem lennének jelentős különbségek a biztosítók díjajánlatai között. Hiszen mindegyik társaság azonos adatokhoz fér hozzá, így ugyanazt a csoportot kell magasabb vagy alacsonyabb kockázatúnak látniuk. Ha tehát nagyok az eltérések az ajánlatok között, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a díjakat nem csak a statisztikai adatok alapján kalkulálták.
Hogyan változhatnak a kgfb-díjak?
A tényszerű statisztikai adatok kötelező alkalmazása közelíteni fogja egymáshoz a biztosítók ajánlati összegeit. El kell tűnniük azoknak a kiugró ajánlatoknak, melyeknek a célja csak egyes járműtípusok vagy vállalkozói csoportok elriasztása volt.
A matematikai kalkuláció kötelezővé tétele lehetetlenné teszi a dömpingárak alkalmazását is – bár az utóbbi években már nem volt szokás ezen a módon szerezni új ügyfeleket. Ha ugyanis a statisztikából kell kiindulni, akkor a biztosító olcsóbban sem hirdethet kötelező biztosítási díjat, mint amit a valós kockázat indokolna.
Az MNB rendet vágna a kgfb pótdíjak és szorzók között is
Azt elmúlt években nem csak az alapdíjak irreálisan magas összege mutatta, hogy a díjhirdetésnek már köze nincs a valóságos kockázatokhoz. A biztosítók kivétel nélkül olyan pótdíjakat és szorzókat alkalmaznak, melyek teljesen átláthatatlanná teszik a díjképzést.
A biztosító például meghatároz egy alapdíjat egy nyergesvontatóra. Majd jelzik, hogy ha a járművet valaki közúti árufuvarozásra akarja használni, akkor nem ennyit kell ám fizetni, hanem ezt az összeget egy szorzóval meg kell növelnie. Holott mi másra használnánk egy kamiont, ha nem áruszállításra? Ezek a szorzók teljesen átláthatatlanná, össze nem hasonlíthatóvá teszik a díjakat. Csak néhány példa a közúti áruszállításra alkalmazott ártorzító szorzókra:
· Aegon: 4x
· Allianz: 5x
· Általános: 3x
· Genertel: 3x
· K&H: 8x
· Signal: 31x.
A másik, jelentősen torzító hatású díjmódosító elem a kgfb károkozói pótdíj. Az ilyet alkalmazó biztosító ezzel valójában átírja a bonus-malus rendszer jogszabályba foglalt szabályait. A károkozói szorzó ugyanis azt jelenti, hogy ha a jármű kárt okoz, akkor a következő évben a bónuszbesorolásától függetlenül a korábbi kötelező biztosítási díjának kétszeresét vagy háromszorosát kell fizetnie. Ez már nagyon messze van az üzletpolitika szabadságától, hiszen teljesen megváltoztatja a jogszabály által előírt gyakorlatot. Az MNB elvárásai szerint az ilyen jellegű pótdíjakat sem lehet alkalmazni a jövőben.
Az ombudsman szerint is visszaélés a károkozói pótdíj
Szinte napra pontosan az MNB közleményével egy időben jelent meg az állampolgári jogok biztosának egy jelentése ugyanebben a témában. Csaknem egy évvel ezelőtt a Magyar Autóklub fordult az ombudsmanhoz, kérve annak kimondását, hogy a károkozói pótdíj mai gyakorlata alkotmánysértő.
Az ombudsman közel egy év után most az Autóklub beadványával egyetértő határozatot adott ki. Dr. Kozma Ákos felkéri a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a rendelet módosítását úgy, hogy a biztosítók ne tudják a számítás módját a rendelet értelmét kiforgatva megváltoztatni.
Mikor várható az intézkedések hatása?
A nemzeti bank arra szólította fel a biztosítókat, hogy 2021. január elsejéig tekintsék át díjhirdetésüket, hogy megfeleljenek a fenti alapelveknek. Ezt követően ad nekik egy fél éves türelmi időszakot, majd 2021. júliusától ellenőrizni is kezdik a biztosítási díjak megalapozottságát.
Nagyon valószínű, hogy az említett torzító hatások, visszaélések nem fognak egyik napról a másikra eltűnni a biztosítók kgfb díjhirdetéséből. Arra azonban számíthatunk, hogy lépésről-lépésre csökkennek majd a különbségek és talán jobban összehasonlíthatók lesznek a jövőben a kötelező biztosítás díjai.
További részletek a karrendezes.eu woboldalán...
