Az Alapjarat.hu kutatásában 1 017 fő adott választ arra a kérdésre, hogy milyen okok állnak annak hátterében, hogy nem vásárolnának ma még elektromos autót. Nem meglepő módon a válaszadók 72,4%-a találja túlzónak a villanyautók vételárát, amelyen az állami támogatás sem javít jelentősen.
53,7% számára a töltés túl sok időt vesz igénybe és 50,7% mondja, az egy feltöltéssel megtehető hatótáv nem elég számára. Sokakat visszatart az is, hogy lakóhelyén vagy munkahelyén egyszerűen nincs lehetőség tölteni az elektromos autót (43,8%) a töltő-hálózat pedig nem elég kiterjedt még ahhoz, hogy azt használva tankoljon fel árammal (42,8%).
Az akkumulátorok élettartamának rövidségétől a kérdőívet kitöltők 34,4%-a tart, ők mondják, hogy cseréjük irreálisan sok pénzt emésztene fel, ha arra sort kellene keríteni. Az akkumulátorok teljesítményét döntő mértékben befolyásolhatja a külső hőmérséklet, A válaszolók 31,3%-a számára fontos visszatartó erő, hogy télen a nagy hideg miatt jelentősen csökkenhet a megtehető hatótáv.
Szinte ugyanennyien, 31% tartja perdöntőnek azt, hogy az elektromos autók hatótávja autópályán haladva drasztikusan csökken, 13,6% pedig az elektromos autók alacsonyabb végsebességére panaszkodott. A megkérdezettek 29,4%-a a gyorstöltők által kínált töltési sebességeket is túl hosszú időnek érzi, és 24% gondolja úgy, hogy nehezen találna olyan szervizt, ahol értenek az elektromos autójának javításához.
A válaszolók kicsit több, mint a tizede gondolja (10,1%), hogy az elektromos autók tűzveszélyesebbek a hagyományos autóknál és ezért nem venne olyat, 9,9%-a számára pedig egyelőre nem kínálnak megfelelő kategóriájú elektromos autót a gyártók. Az emberek 5,7 %-a mondta, hogy azért nem vágna bele egy villanyautó megvásárlásába, mert a kedvenc márkája (egyelőre) nem kínál olyat.
Statisztikák szerint az átlagembernek nincs szüksége napi 200 kilométeres hatótávnál többre. Ennek megfelelően az Alapjárat felmérését kitöltők 13,6%-a maximum évente kétszer megy ennél többet, 56,7 % pedig havonta legalább egyszer. 23,1% megy ennyit vagy többet hetente legalább egyszer. Csupán a megkérdezettek 4%-a megy szinte minden nap 200 km fölött és ott vannak azok is, akik szinte soha, ők teszik ki a válaszadók 2,6%-át.
Az emberek 15,6%-a akkor gondolkodna el egy villanyautó megvásárlásán, ha dízelverő hatótávval (900+ km) rendelkeznének, 40,2% pedig akkor, ha a hagyományos belsőégésű motorral szerelt autók átlagos hatótávjával rendelkeznének. 32,6% számára elég lenne a maximum 500 kilométeres hatótáv is és 11,7% mondja, hogy neki mindegy mennyit megy el az elektromos autó, mert úgy sincs lehetősége tölteni.
A válaszolók 40,1%-a tisztában van azzal, hogy a villanyautók kevésbé szervizigényesek, mint a hagyományos társaik, mégis meglepő, hogy 22,2%-uk úgy gondolja, hogy kevésbé megbízhatóak. Sokan (37,7%) tartózkodtak, mert nem tudták, hogy megbízhatóbbak-e vagy sem.
A fenntartási költségek másik sarkalatos pontja az üzemanyag kérdése. Egy átlagos 7 litert fogyasztó belsőégésű motorral szerelt autó 2 730 Ft-nyi üzemanyagot kér 100 kilométerenként (390 Ft/literes árral számolva). Ezzel szemben egy átlagos fogyasztású villanyautó (17 kWh/100 km) beéri 750 forinttal belekalkulálva a töltési veszteséget (akár 20%), ha valaki otthon tölti a lakossági árakon.
Még az ELMŰ-ÉMÁSZ töltőin is kijön ugyanez 2 020 Ft-ból (kalkulálva a töltési veszteséggel), ahol 99 Ft-ot kérnek 1 kWh áramért. Ezzel mindössze a válaszadók 7,5%-a van tisztában, 3,2% hiszi (tévesen), hogy 3 000 Ft-nál is többe kerülne a töltés. 15% gondolja, úgy, hogy 1 000 és 2 000 Ft közötti összegből kijönne a töltés. 26% tévesen 500 és 1 000 Ft közé lőtte be az árat, 48,5%-a pedig egyáltalán nincs tisztában az árakkal.
Az elektromos autók felára a hagyományos belsőégésű motorral szerelt társaikhoz viszonyítva az alacsonyabb kategóriákban jelentős, fentebb szépen lassan eltűnik az árkülönbség. Egy átlagos középkategóriás autó 6 millió forintos alapárához képest akár 4-5 millió forint is lehet az elektromos verzió felára.
Az emberek 23,6%-a csak akkor venné meg az elektromos verzióját, ha csupán 500 000 Ft-tal lenne drágább. 35,1% kifizetné az 1-1,5 milliós felárat is. 2 000 000 forint többlet kifizetésére 11,8% lenne hajlandó, 8,6% pedig akár a 3 milliót is megadná érte. Beszédes adat, hogy a válaszolók 20,9%-a egyáltalán nem venne elektromos autót, akkor se, ha egyáltalán nem lenne felára.
