A korábbi évek nagy slágere, az egyterű járművek (MPV) szegmense évek óta lassú visszaesést könyvelhet el világszerte és így hazánkban is: Magyarországon az MPV-k részesedése a teljes piacból az idei év első hat hónapjában 5,8%-ról 5,3%-ra csökkent. Ez a világszintű trend egyébiránt nem egy autógyártót modellstratégiája átgondolására, és egyes egyterű modelljeinek megszűntetésére késztet. Ezzel egyidőben sosem látott dinamikával növekszik az SUV szegmens, amely immáron a magyarországi értékesítésekben is évek óta egyértelműen átvette a prímet: az idei év első félévében gyakorlatilag minden harmadik hazánkban regisztrált új autó városi terepjáró volt.
Árnyalja ugyan a képet az úgynevezett re-export tevékenység (az elsőként hazánkban regisztrált új autók rövid időn belüli külföldre történő értékesítése) amely valamelyest csökkent ugyan tavaly óta hazánkban, ám még így is jelentős tényező: 2016 első félévében a teljes hazai újautó értékesítés 15,2%-át, idén ugyanebben az időszakban csupán 12,9%-ot tett ki. Az SUV, azaz a városi terepjárók szegmense esetén ugyanakkor ez az arány jóval meghaladja a piaci átlagot, tavaly január és június között 25,8%-os volt, idén valamelyest csökkenve 22,7%-ot tett ki. Ennek köszönhetően a valóban Magyarországon maradó SUV-k ’csupán’ a teljes újautó értékesítés 27,9%-át teszi ki (szemben a korábban említett, re-export nélkül kalkulált 31,4%-al), ám ez még így is tekintélyes szám, ami bőven elég ahhoz, hogy továbbra is ez a szegmens vezesse a hazai eladásokat: a 2017 első félévében Magyarországon regisztrált új SUV közül 15441 itthon is maradt. A tény ugyanakkor, hogy nem minden márka veszi ki a részét azonos arányban a re-export tevékenységből (egyes gyártók, például az SUV szegmensben különösen erős japán Toyota, és prémium márkája, a Lexus tudatosan ügyelnek arra, hogy az adott országban történő értékesítéseik a valós piaci helyzetet mutassák, és kerülik a re-export tevékenységet, amely torzítja a piacot) megmagyarázza azt, hogy miért mutatnak mást olykor a re-export tevékenységet nem figyelembe vevő statisztikák, mint amit az utakon látunk.
Érdekes megfigyelni például, hogy a C SUV szegmensben, ahol a Toyota vadonatúj, kategóriateremtő crossovere, a C-HR versenyez, egészen magas, 29,3%-os a re-export arány, a modell esetében viszont csupán 1,4%-os. Az adatokat a re-exporttól megtisztítva a környezetbarát hibrid hajtás mellett futurisztikus dizájnjával hódító modell ugyan továbbra is a szegmens harmadik helyén áll, ám 14,8% szegmensrészesedése jóval nagyobb, mint a külföldre újraértékesített új autókkal együtt számított 11%. Ennek oka, hogy a rangsorban előtte szereplő két modell esetében 10,4% és 44,5%-ot teszi ki a re-export, míg a rögtön utána következőnél 96%-ot (!).
Sokkal drasztikusabb a helyzet azonban a D SUV szegmensben, ahol még ennél is magasabb, 31,1%-os a re-export aránya. A Toyota itt a kompakt SUV kategóriát 1994-ben életre hívó, tavaly óta hibrid hajtással is elérhető RAV4 -es modellel van jelen, amely évek óta a világ legnépszerűbb SUV-ja, és a világ 10 legnépszerűbb autóját sorra vevő listán is minden évben előkelő helyen szerepel. (Ennek révén egyébiránt a Toyota az egyetlen autógyártó amelynek három modellje is a világ 10 legnépszerűbb autója között szerepel.) A RAV4 ugyanis a Magyarországon regisztrált D SUV modellek rangsorában a harmadik (16%-os szegmensrészesedéssel), ám listán előtte szereplő két modell esetében olyan elképesztően magas a re-export arány (70% és 50,2%, szemben a RAV4 0,1%-ával), hogy a valóban idehaza eladott D SUV-kat számbavéve a RAV4 toronymagasan az első helyen végez (23%-os szegmensrészesedéssel). Ami egészen megdöbbentő, hogy a re-exporttal még a RAV4 előtt végző két modellből anélkül még együtt is alig talál gazdára annyi idehaza, mint a RAV4-ből.
Érdekes ugyanakkor, hogy az E SUV szegmens esetén, ahol a Toyota a több, mint hat évtizedes múltra visszatekintő terepjáró legendával, a Land Cruiser-rel képviselteti magát, egészen elenyésző, 3,9%-os a re-export arány, ami így nem befolyásolja az elnyűhetetlen modell szegmensben elért harmadik helyét.
Hasonló a helyzet a prémium D SUV szegmensben ahol a szegmens harmadik Lexus NX, és a prémium E SUV szegmensben, ahol a nagysikerű Lexus RX méreti meg magát: előbbiben 3,3%-os, utóbbiban 2,7%-os a re-export arány.
Izgalmas megvizsgálni azt is, hogy vajon a magánvásárlók, vagy inkább a vállalati beszerzések felelősek azért, hogy Magyarországon is ennyire szárnyal az SUV-k értékesítése. Ahogy az előzőekben, a kép itt is árnyalt. A C SUV szegmensben például 35,3%-os a flottaértékesítések aránya (a re-exporttal 52,4% lenne), így látható, hogy a fent említett C-HR kifejezetten jól teljesít a vállalati szegmensben a maga 48%-ával, ami futurisztikus formavilága miatt talán meglepő lehet. A D-SUV szegmensben 49,7% a flotta arány (re-exporttal 65,3%) lenne, itt a RAV4 a piaci átlagot hozza a maga 50%-ával. Az E SUV szegmensben az eladások 72,9%-át viszik el a flottaügyfelek, a Land Cruiser a maga 54%-ával azt mutatja, a Toyota legendás terepjáróját a magánvásárlók különösen szeretik. A prémium D SUV szegmens esetén a 70,6%-os aránnyal szemben az NX által hozott 60% szintén azt mutatja, hogy nagyon népszerű választás a magánvásárlók körében is. Mindeközben a prémium E SUV szegmensben az autók 82%-át veszik vállalatok, a maga 79%-ával így az RX tipikusan a vállalati felsővezetők autója.
Általánosságban elmondható tehát, hogy a kisebb méretű SUV-k a magánvásárlók favoritjai, és minél nagyobb az SUV, jellemzően annál nagyobb a flottavásárlások aránya.
Hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a Toyota esetében a Toyota és Lexus többi SUV-jához hasonlóan már a kisméretű SUV C-HR is ilyen jó szerepel a flottaeladások területén? Erre a válasz kétségkívül a rendkívül üzemanyaghatékony és közben alacsony fenntartási költségeket jelentő hibrid technológiában keresendő, amely kézzelfogható, számszerűsíthető előnyöket kínál a költségeket rendkívül szigorúan nyomon követő vállalati felhasználók számára. A C-HR esetén ugyanis a 70%-ot közelíti a környezetbarát hibrid eladások aránya, a RAV4 esetén ez 75% körül alakul, míg a Lexus két népszerű crossovere, az NX és RX esetén a 100%-ot súrolja.
Figyelemre méltó egyébiránt, a flottaügyfelek mellett hogy az SUV-t vásárló magánvásárlók esetében is igen magas a környezettudatosság, aminek köszönhetően előszeretettel döntenek a hibrid meghajtás mellett. Ez pedig hatalmas versenyelőnyt jelent a technológiát jegyző, annak fejlesztésében a versenytársakat egy évtizeddel megelőző, és egyben a piac legszélesebb hibrid modellportfólióját kínáló Toyota és Lexus márkák számára.
„A környezetbarát, költséghatékony hibrid meghajtással folyamatosan értékesítési rekordokat döntögető Toyota C-HR és Toyota RAV4 illetve Lexus NX és Lexus RX, valamint a legendás Toyota Land Cruiser révén a Toyota és a Lexus a piac talán legizgalmasabb SUV portfolióját kínálja. Modelljeink egyszerre szólítják meg sikerrel a magánvásárlókat és a vállalati ügyfeleket, amiben egyaránt szerepe van a bennük elérhető innovatív technológiák és aktív biztonsági rendszerek széles tárházának és a látványos formavilágának.” – fogalmaz Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.
„Az SUV-k, és velük párhuzamosan a hibrid meghajtás elképesztő népszerűsége éppen ezért a január és június között 13,5%-al bővülő hazai piacon is tekintélyes versenyelőnyt jelent az idei év első felében Magyarországon értékesítéseit 57,1%-al növelő Toyota és 139,6%-al növelő Lexus számára. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg a teljes re-export nélkül hazai piacon a Toyota és a Lexus együttes piaci részesedése az első félévben 8,8% volt, addig az SUV piacon elérte a 9,5%-ot, azaz gyakorlatilag minden tízedik idehaza gazdára találó SUV Toyota vagy Lexus volt. SUV modelljeink értékesítéseinek a piaci bővülés ütemét látványosan meghaladó növekedése révén pedig a Toyota és a Lexus az SUV forradalom egyik legnagyobb nyertese lehet.” – teszi hozzá a szakember.
