Az 1916-os megalapítása óta eltelt évszázadban a BMW minden tekintetben nagy hatással volt a mobilitás fejlődésére és az iparág alakulására. A bajor márka soha nem elégedett meg a konvencionalitással, nem kötött kompromisszumokat, a tökéletesre törekedett, sokszor az iparág által kijelölt utat hátrahagyva, újfajta, összetettebb megoldásokat keresve.
Ez a filozófia már az 1917-ben bemutatott Illa, hathengeres repülőgép-hajtóműben is megmutatkozott, mely innovatív technológiájú karburátorával és könnyűszerkezetes anyagaival a legnagyobb repülési magasságokban is kivételes erőről és megbízhatóságról tett tanúbizonyságot. Ugyanakkor a BMW az első motorkerékpár megtervezésekor is külön utat választott: miközben a többi gyártó a kétkerekű kialakítás optimális geometriáján dolgozott, addig a BMW megalkotta a teljes mértékben a blokk köré épített motorkerékpárt. Ez volt az 1923-as, 180 fokos hengerelrendezésű, kéthengeres boxerral hajtott BMW R32.
Miután 1928-ban a német vállalat az autók gyártásába is belefogott, kezdetben csupán kortárs dizájn szerint készített kiskocsik gurultak le a gyártósorról. A kor szokásaival elsőként az 1933-ban bemutatott, soros hathengeres erőforrással szerelt BMW 303-as szakított. Egyedülálló hűtőrácsával már első ránézésre megkülönböztethetővé vált riválisaitól, és ez az immáron több mint nyolc évtizednyi hagyomány napjainkig mit sem változott: a BMW által fémjelzett vese alakú hűtőrács a bajor gyártó négykerekű modelljeinek jelképévé vált. Emellett a különböző keresztmetszetű csövekből álló vázszerkezetre épülő 303 rendkívül könnyű volt, sebesen gyorsult, intenzív lassulásra volt képes, a kanyarokat pedig kimagasló agilitással és biztonsággal vette.
Az 1930-as és ’40-es években a BMW a német hadiipar egyik fő beszállítójává vált, és Németország újbóli fegyverkezésének következtében a profitra koncentráló vezetőség rövid időn belül hatalmas haszonra tett szert. 1939-től kezdve az egyre növekvő termelési volument a koncentrációs táborok kényszermunkásainak, foglyainak és elítéltjeinek alkalmazásával fokozták. Később a BMW - világméretű felelősségvállalása részeként - nyilvánosan szembefordult a nemzeti szocializmus sötét korszakával, és 1983-ban első német ipari vállalatként feltárta története eme fejezetét. Nem mellesleg alapítványok és nyilvános viták gerjesztésével segítette a társadalmi nyitottság, az egymás iránti tisztelet és a kultúrák közötti elfogadás felvirágoztatását. 1999-ben létrehozta a korábbi kényszermunkásokat és családjukat támogató „Emlékezés, Felelősség, Jövő” alapítványt („Erinnerung, Verantwortung, Zukunft”).
Közvetlenül a háború utáni időszakban a Bayerische Motoren Werke AG egy merőben új üzleti környezetben találta magát, amelyhez eleinte nehezen alkalmazkodott. Ekkor az első BMW-logót viselő motorkerékpár, a BMW R 24 már 1948-ban legurult a müncheni szerelősorról, ám az autók gyártása csak 1952-ben indult újra, s a várt üzleti sikerek egyelőre elkerülték a vállalatot. Sőt, a Daimler majdnem felvásárolta, csak az utolsó pillanatban hiúsult meg az adásvétel. A megmentő személye végül a vállalatcsoport egyik legjelentősebb befektetője, Herbert Quand személyében érkezett, aki egy új vállalati felépítés, független BMW AG-vel és vadonatúj modellsorozat ötletével állt elő.
Az igazi áttörést aztán a BMW 1500, a sportos családi limuzinok szegmensét életre keltő „Neue Klasse” alapító tagja hozta meg a BMW számára. A lendület az 1970-es évek elején, az olajválság következtében megtorpant, csak 1975-től éledt fel ismét a kereslet a kocsik iránt. A német prémiummárka ekkor már előkelő pozícióból teljesítette a megrendeléseket, vadonatúj modellekkel, kibővített gyártási kapacitással és a vásárlói igényekre szabott értékesítési hálózattal.
Az 1990-es években ismét válaszút elé érkezett a bajor gyártó, a teljes iparágon átvonuló központosítási és felvásárlási láz hatására a BMW is bekebelezte a British Rover Groupot, hogy újabb célcsoportokat nyerjen meg. Ám a fúziót nem koronázta teljes siker, 2000-ben a két „csoport” útjai különváltak, egyedül a Miniben látott fantáziát a vezetőség. Eközben megszerezte a Rolls-Royce Motor Cars márkanevet is, s egy teljesen új struktúrát épített mögé.
Mérföldkövek a BMW történelméből
Az 1920-as évek egyre meghatározóbb tényezőjévé váló polgári repülés új, erőteljes hajtóművek elkészítésére ösztökélte a német márkát. A BMW VI hajtómű egy tizenkét hengeres, V hengerelrendezésű erőforrás volt, amely 1926-ban érkezett meg a piacra, többek között ez hajtotta a korszak leggyorsabb polgári repülőgépeként elhíresült Heinkel HE 70 típust is, amelyet a „Blitz” vagy a „Villám” becenévvel illettek.
A vállalat az első motorkerékpár bemutatását is tökéletesen a piac igényeihez hangolta. A BMW R 32 1923-ban debütált, kimagasló biztonságot, sportos kezelhetőséget és magas szintű megbízhatóságot ígérve. A lánc- és szíjhajtást felváltó tengelyes megoldás számos előnnyel ruházta fel a BMW első kétkerekű modelljét, hiszen sokkal hosszabb élettartamot és minimális karbantartást, és mint ilyen, megbízhatóbb működést garantált, miközben a poros utazások sem jelentettek többé problémát.
1936 júniusában a BMW 328 első ízben a Nürburgringen mutatkozott be a nagyközönség előtt, egy csapásra kijelölve a fiatal autógyártó vállalat - egészen az 1960-as évekig tartó - motorsportos ambícióit. A BMW 328 versenypályás sikere az átfogó járműtervezési paraméterekben gyökerezett: a könnyűszerkezetes járműépítés alapelveinek szigorú alkalmazása, az ideális súlyelosztás, az optimális aerodinamikai kialakítás, a tökéletes motor, valamint a minden részletében finomhangolt futóműnek köszönhető hibátlan úttartás egységében.
A II. világháború utáni Németországban a BMW Isetta káprázatos sikere a néhány éven át tartó „gazdasági csoda” szárnyalásának jelképévé vált: az apró „Motocoupé-ból” világszerte több mint 160 000 darab kelt el – a kétüléses kisautóra még a hatalmas közúti cirkálók hazájának számító Egyesült Államokból is kimagasló megrendelés érkezett.
Az 1960-as évek elején bemutatott „Neue Klasse” BMW 1500 modell például a sportos családi limuzinok szegmensének alapító tagjaként került be a történelemkönyvekbe. A tervezőmérnökök egy áramvonalas dizájn szerint megrajzolt, négyajtós karosszériát helyeztek négy kerékre, amelynek dinamikus teljesítményéről egy erőteljes négyhengeres motor, sportos vezethetőségéről pedig fejlett futómű-technológia gondoskodott. Majd 1965-ben, a BMW bemutatta addigi legerősebb autóját, a motorsport-sikerekre tervezett BMW 1800 TI/SA modellt – s ezzel egyidejűleg útjára indult a vállalat mindmáig meghatározó szlogenje, amely behálózta a „Neue Klasse” sikertörténetét is: „A Vezetés Színtiszta Élménye”.
1980-ban a BMW újabb mérföldkövet állított fel a motorkerékpárok szegmensében: bemutatkozott a BMW R 80 G/S, amely az első nagymotoros túrakerékpár képében egy aszfalti motorkerékpár menettulajdonságait kínálta. A „GS” napjaink egyik legnépszerűbb motorkerékpár-típusának műszaki alapjait fektette le: a túra enduro motorkerékpárokét.
Az ezredforduló előtti hajrá ezután meglepetésszerű világújdonságot hozott: a hagyományos közúti és terepjáró képességeket egyesítő SUV-koncepciót. A Detroiti Autószalon sztárja, az X5-ös a márkára jellemző dinamikus menetteljesítmények mellett sokoldalú felhasználhatóságot, magas üléspozíciót és összkerékhajtást kínál. A kategória pedig meghódította az egész világot.