Steward
Gellérfi-Csizmadia Gergő
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2016. július 27. szerda
F1

Maldonado jobban fog hiányozni az F1-ből, mint gondolnánk

Pastor Maldonado távozása nem rengette meg az F1-et, ám az Autosport Magazine korábbi főszerkesztője, Andrew van de Burgt szerint a venezuelai hiányában nagyon is sokat veszít a sport és a rajongók.

Van de Burgt a race-boots.com oldalon fogalmazta meg alábbi gondolatait:

„Noha védhetetlenül sok balesetnek volt részese a karrierje során - nem is csak az F1-ben -, de egy olyan korszakban, amelyben a versenyzők közötti különbségeket csak a szürke különféle árnyalataival lehet kifejezni, Maldonado olyan kiszámíthatatlan tényezőt jelentett a mezőnyben, amely a régmúlt kellemes nosztalgiáját ébresztette fel sokakban.

Dppi_00113016_144

Számomra a Vittorio Brambillák, az Andrea de Cesarisok és Olivier Grouillard-ok is részesei voltak annak a varázsnak, ami ennyire ellenállhatatlanná tette az F1-et. Ezen versenyzők mindegyike jelentős mennyiségű pénzt hozott magával, emellett azonban olyan képességeket birtokoltak a volán mögött, amelyekkel a sokkal nagyobbra tartott ellenfelekkel is felvehették a harcot, és amikor olyan passzban voltak, jól fenéken is billentették őket.  

Az F1 vonzalmának részét alkotta az a tény is, hogy sohasem tudtuk, mire számítsunk tőlük: hogy éppen egy elképesztő pole-kört húznak-e elő a semmiből, hogy előkelő pozícióba ugranak-e előre a rajtnál, vagy hogy éppen körhátrányban mutatnak-e be egy makacsul kemény védekezést. A tény, hogy mindháromra képesek voltak, a rajongókat is váratlanul felpezsdítette a futam során, ezzel kiváló műsort szolgáltatva.

Brambillához hasonlóan úgy tűnik, Maldonado is egyszeres futamgyőztesként fog bevonulni a történelembe. Annak a 2012-es F1-es szezonnak az első fele a sport történelmének egyik leginkább véletlenszerű erősorrendjét hozta, amikor a Pirelli abroncsainak hirtelen elhasználódása is hozzájárult ahhoz, hogy az első hét futam hét különböző győztest termeljen.

Dppi_00115018_065

A motorsport jövőbeli történészei számára Maldonado spanyolországi győzelme egy véletlenszerű anomáliának fog tűnni, ám igazából Lewis Hamilton időmérős büntetését leszámítva semmilyen módon nem játszott benne közre a szerencse. Az egyszerűen egy olyan nap volt, amelyen hibátlanul és nagyszerűen vezetett, végig kartávolságra tartva magától Fernando Alonsót.

Ha ezt követően fejben összeszedett maradt volna, és nem keveredik bele abba a nevetséges ütközésbe Sergio Perezzel a monacói harmadik szabadedzésen, meglett volna a tempója ahhoz, hogy a pole-ba kvalifikáljon (harmadik leggyorsabb volt ugyanis a Q2-ben), és figyelembe véve, hogy mennyire nehéz is az előzés a Hercegség utcáin, minden esélye meglett volna zsinórban egy második győzelemre is. Ám az a tény, hogy elpackázta ezt a lehetőséget, egyben bizonyíték is arra, hogy miért nem fog soha még csak a közelébe sem kerülni annak, hogy az F1 kiválóságai között emlegessék.

Dppi_00115020_540

Talán amikor az olajárak ismét emelkedni fognak és politikai stabilitás köszönt Venezuelára, visszatér Maldonado állami támogatása is, ami még ha csak fele akkora mértékű is lesz, mint legutóbb, akkor is elég kell hogy legyen egy ülés bebiztosítására. A mezőny minősége ugyan nem fog csökkenni Maldonado hiányával, ám az F1 rajongói szegényebbek lesznek az általa jelentett kiszámíthatatlanság eltűnése miatt. Elvégre van-e még egy olyan versenyző a mezőnyben, aki belement volna egy adok-kapokba Hamilton ellen a 2011-es spái időmérő hajrájában? Valószínűleg nincs. Lehet, hogy többségében a rossz oldalon állt, de legalább beszédtémát szolgáltatott a szakértőknek és a nézőknek egyaránt, legalább megmozgatta az embereket, és mindannyian tudjuk, hogy az F1-nek ezekben a napokban minden apró izgalmi faktorra szüksége van.”

Olvastad már?