Bár az elmúlt években sorozatban érkeztek a hírek az önvezető autókról, a tesztelésükről, a K&H biztosítója szerint a tényleges megjelenésükre még éveket kell várni. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, és a társaság nem-életbiztosítási és működésfejlesztési vezetője kiemelte: „Három jól elkülöníthető akadálya van az önvezető autók valódi elterjedésének: az egyik a technológiai, a másik a jogi, a harmadik pedig a társadalmi korlát. Az önvezető autók szempontjából az információbiztonság kritikus tényezővé válik, és ez az új kockázat új biztosítási lehetőségeket is teremt” – emelte ki Kaszab Attila.
Technológia és jog
Az önvezető autók esetében olyan technológiára van szükség, amely biztosítja egyrészt a beépített szenzoroktól származó rengeteg adat, másrészt a járművek és a közlekedési infrastruktúra közötti adatforgalom stabil és gyors feldolgozását, illetve azok alapján a közlekedési szituációknak megfelelő gyors és korrekt döntések meghozatalát. Ehhez a ma alkalmazottnál gyorsabb telekommunikációs hálózatra van szükség.
Fontos korlátot jelent még az önvezetők autók esetében a jog. „Az 1968-as Bécsi Egyezmény kimondja, hogy minden mozgó járműnek kell, hogy legyen vezetője és a vezetőnek minden körülmények között ellenőrzése alatt kell tartania járművét a mindenkor szükséges manőverek megtételéhez. Első körben ezt kell szabályozni. Jogi szempontból az is kulcsfontosságú kérdés, hogy ha elkerülhetetlen egy baleset, akkor a gép hogyan dönt: az autóban ülőket védi és esetleg a közlekedési szituáció többi szereplőjének okoz sérülést – például a gyalogosoknak - vagy fordítva” - mondta Kaszab Attila. A vezérigazgató-helyettes kiemelte: több neves egyetem, a Toulouse School of Economics, az Oregon Egyetem és a Massachussets Institute of Technology kutatásai szerint a probléma megítélése sem egyértelmű. A kutatók több száz embert kérdeztek meg az önvezető autó viselkedéséről különböző közlekedési szituációkban. A válaszadók háromnegyede azt mondta, hogy az önvezető autók feláldozhatják a sofőr életét is, ha ezzel meg tudják menteni 10 gyalogos életét. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint kétharmada mondta azt, hogy az autógyárak eleve így programozzák majd az autókat. Ez pedig azt jelenti, hogy a megkérdezettek tartanak attól, hogy az autógyártók úgyis programozhatják majd az autókat, hogy azok mindenáron az utasaikat védjék egy esetleges baleset során.
„A kutatások szerint adott az a probléma, hogy egy-egy autóvásárló vagy autótulajdonos szeretne-e olyan autót, amely esetlegesen kárt okoz neki” - mondta Kaszab Attila. Szerinte a harmadik akadály a társadalmi oldalról merül fel. Egyrészt, hogy a közlekedők elfogadják-e, megbíznak-e az önvezető autókban, másfelől nagyon sokan vannak, akik eleve szeretnek vezetni, ők nem biztos, hogy az automata kocsiknak örülnének. Mindazonáltal az önvezető autók tömeges elterjedése leginkább a következő generációt érinti, azaz egy-két évtizedet várni kell még erre.
Átalakul a biztosítási piac
Biztosításpiaci szempontból tény, hogy az egyre biztonságosabb rendszerekkel felszerelt autók képesek lesznek minimalizálni a balesetek számát, az önvezető autók elterjedésével pedig a balesetek száma akár 90 százalékkal is csökkenhet. „Emiatt azonban nem fognak teljesen eltűnni a biztosítások, hanem átalakul majd a piac. Mind a casco, mind pedig a kötelező biztosítás esetében könnyen lehet, hogy a gyártók vagy a szoftverek fejlesztői lesznek a biztosítók ügyfelei” - mondta Kaszab Attila. A szakember szerint az autótulajdonos felelőssége is felmerülhet abban az esetben, ha például egy előírt szoftverfrissítést nem hajtotta végre. „A biztosításnak erre is megoldást kell nyújtani. Korai lenne pontos prognózist adni arra, hogy a biztosítási piac hogyan alakul át, de az biztos, hogy a piac eltolódik majd a termékfelelősség biztosítása felé és sokkal komplexebb csomagokat kell nyújtaniuk a biztosítóknak” - emelte ki a vezérigazgató-helyettes. A K&H Biztosítója szerint leghamarabb körülbelül 2020-ban jelenhetnek meg ténylegesen az első önvezető autók a forgalomban.
