Steward
Bognár Viktor
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2016. július 31. vasárnap
Autó

Az Audi járművet küldene a Holdra

Egészen újszerű kihívással szembesül az Audi – küldetés a Holdra. A vállalat a berlini Part-Time Scientists kutatócsoportot támogatja a Google Lunar XPRIZE űrverseny során, amely mintegy 30 millió dollárral dotálja az egész világról résztvevő mérnököket és vállalkozókat. Az Audi elsősorban tudásával és tapasztalataival segíti a Holdexpedíciót – és az Audi lunar quattro holdjáróval.

A győztes csapatnak – 90 százalékban saját forrásokból finanszírozva – egy automatizált járművet kell a Holdra juttatnia és a kiírás szerint legalább fél kilométert kell megtennie a Hold felszínén, miközben nagyfelbontású képeket és videókat továbbít a Földre. A különleges terepjáró legkésőbb 2017 végéig egy hordozórakéta fedélzetén indul a világűrbe, hogy több mint 380 ezer kilométer megtétele után a Holdon landoljon. Az út öt napig tart, s a Part-Time Scientists kalkulációi szerint mintegy 24 millió euróba kerül. A célterület a Holdegyenlítőtől északra, a legutóbbi embert is szállító küldetés, az Apollo 17 1972-es landolási helye közelében húzódik. E régióban akár 300 Celsius fokos hőmérsékletingadozások is előfordulhatnak, ha süt a nap, a légkör hiánya miatt a felszín akár 120 fokig is felhevülhet.

A berlini székhelyű Part-Time Scientists kutatócsoport – az Audi támogatásával – a verseny egyetlen német résztvevője. Holdjáró-prototípusuk már két úgynevezett Mérföldkő-díjban (Milestone Prize) is részesült, amelyekkel – és a velük járó összesen 750 ezer dollárral – a járművet, illetve optikai rendszere fejlesztését ismerte el a zsűri. A berlini kutatók folyamatosan továbbfejlesztették holdjárművüket, széles körű teszteket végezve például az Osztrák Alpokban és Tenerifén.

a154521_medium_resize

A jármű anyaga túlnyomórészt alumínium, tömege mindössze 35 kilogramm. Folyamatos fejlesztése során magnézium alkalmazásával és konstrukciója további változtatásaival még kisebb tömeggel lesz belőle Audi lunar quattro, noha méretei eközben nőnek. Nagyméretű, kihajtható napelem fogja fel a napfényt, az általa termelt elektromos áramot pedig lítiumion-akkumulátor tárolja, amely négy kerékagy-motort táplál. A négy kerék egyaránt 360 fokban fordítható el.

A végsebessége 3,6 kilométer/óra, a Holdon azonban sokkal fontosabbak a széles körű terepes képességek és a biztos tájékozódás. A jármű elejére épített, mozgatható fej két sztereó kamerát hordoz, amelyek részletes háromdimenziós képeket készítenek. A harmadik kamera az anyagvizsgálatokban vesz részt és extrém nagy felbontású panorámaképeket fotóz.

A Part-Time Scientists kutatóit támogató munkacsoport jelenleg az Audi tíz munkatársából áll, a legkülönbözőbb szakterületekről. A könnyűszerkezetes építés technológiái mellett számos további know-how is képviselteti itt magát, elsősorban a quattro összkerékhajtás és az e-tron elektromos hajtásrendszer formájában. Utóbbi esetében a cél az elektromos motorok, a teljesítmény-szabályozó elektronika és az akkumulátor fejlesztésével növelni tovább a teljesítményt.

A négykarikás márka a tesztek, a próbautak és a minőségbiztosítás területén is széles körű támogatást nyújt. A minőségbiztosítás szakemberei például high-tech eszközeikkel vizsgálják a készülő Audi lunar quattro alkatrészeinek kopási tulajdonságait a motoroknak és elektronikai elemeknek pedig a klímakamrában stressz teszten kell megfelelniük. Az Audi Konzept Design München a holdjáró formavilágán dolgozik ezzel párhuzamosan.

A Google Lunar XPRIZE versenye 34 csapattal indult, jelenleg még 16 alkotja a mezőnyt. A Part-Time Scientists kutatócsapata 2008 végén alakult a berlini IT-tanácsadó Robert Böhme vezetésével. A jelenleg már több mint 70 tag többsége Németországból és Ausztriából érkezett, de összességében – köztük például a floridai Jack Crenshaw, a NASA egykori vezető munkatársa – három kontinens szakemberei erősítik a csapatot. Támogatóik között az Audi mellett több kutatóintézet és high-tech cég is szerepel, mint például az NVIDIA, a Berlini Műszaki Egyetem, az Austrian Space Forum (OeWF) és a Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR).

 

Olvastad már?