„Uram, ön sosem fog megtanulni automobilt vezetni. Elég tehetős ahhoz, hogy sofőrt alkalmazzon - ez biztonságosabb, egyszersmind olcsóbb is lenne!” – a legenda szerint ezt a mondatot hallotta Hartmann László, a Szisz Ferenc utáni időszak legsikeresebb magyar autóversenyzője oktatójától, miután elkezdett vezetést tanulni. Az ismeretlen instruktor aligha tévedhetett volna nagyobbat, hiszen a Grock becenevű pilóta hamarosan már versenyeken indult, 1930-ban pedig már ezüstérmes lett a hegyiversenyzés Európa-bajnokságában a világhírű Hans Stuck mögött.
Ezt még saját Bugattijával érte el, nem sokkal később viszont már gyári autóba is beülhetett, a franciák ugyanis felfigyeltek rá, s bizonyos eseményekre egy 51-est bocsátottak a rendelkezésére. A hegyi futamok mellett Grand Prix-ken is feltűnt a magyar versenyző, s ha sem baleset, sem műszaki hiba nem hátráltatta, mindig a legtöbbet hozta ki lehetőségeiből. 1933-as táti sebességrekordjára a nemzetközi közvélemény is felfigyelt, s Monacóban is remekül szerepelt abban az évben: a nyolcadik helyen zárta a nagydíjat.
Miután 1935-ben Maseratira váltott, több remek eredményt ért el, s a szezon végén a gyár levélben köszönte meg a márkáért tett erőfeszítéseit. Természetesen ott volt az 1936-os Magyar Nagydíjon is, ahol hetedikként ért célba, mivel a technikai hátrány túl nagy volt a gyári csapatokhoz képest. Egy évvel később rangos elismerést kapott: Európa 13. legjobb versenyzőjének választották. Ekkor már egy erősebb Maseratival versenyzett, hiszen megvásárolta Tazio Nuvolari korábbi 6C/34-esét, melyet nemzeti színekre festett. A Német Nagydíj például csak az Ezüst Nyilak tudták megelőzni a piros-fehér-zöld autót.
Az ekkor már a Maserati félgyári pilótájaként szereplő, karrierje során először fizetésért versenyző Hartmann karrierje tragikus véget ért. Az 1938-as szezon első komolyabb versenye a Tripoli Nagydíj volt a számára, ahol együtt szerepeltek a Grand Prix-, és a kisebb, ún. voiturette-kategóriás autók. A nagy sebességkülönbség több balesetet is eredményezett, melyek egyike az Alfa Romeo gyári pilótája, Eugenio Siena életébe került, majd nem sokkal később Hartmann lassabb autója ütközött össze Nino Farina magasabb kategóriás Alfájával...
Az autók lerepültek a pályáról, s mindkét pilóta kiesett az autóból. Farinának szerencséje volt, Hartmann viszont gerinctörést szenvedett, s másnap hajnalban egy helyi kórházban elhunyt. Mielőtt hazaszállították volna testét, Líbia kormányzója mondott gyászbeszédet a koporsó mellett, melyet egy olasz katonai gép szállított Magyarországra. Hartmann Lászlót, a magyar autóversenyzés egyik legnagyobb alakját a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra – a síron ez áll: A haladásért folytatott küzdelem hősi halottja.
