Véget ért a 2013-as gyorsasági-motoros világbajnokság, így Carlo Pernat, a gpone.com állandó szakértője is utoljára értékel, ezúttal nem csak az utolsó futamot, de az egész szezont. Hogy mekkora küzdelem folyt idén a MotoGP bajnoki címéért és milyen sportemberi nagyságoknak lehettünk szemtanúi, arról mi sem mond el többet annál, mint hogy a sokat látott szakember nem csak a bajnok Marquezt, de a 2. helyen végző Lorenzót is a maximális, 10-es pontszámmal jutalmazta az év végi értékelésben. A Honda is 10-est kapott, a Yamaha viszont csak 9-est, Pernat szerint tehát lényegében a csapat jelentette azt a hajszálnyi különbséget, ami a végén kettejük között döntött.
Marc Marquez: 10-es - A hangos
Nagyszerű, csodálatos, fantasztikus! Úgy érkezett meg a MotoGP-be, mint valami cunami, ami elsöpört mindent, ami az útjába került, és átrendezte az egész addigi élővilágot. Senki nem tett volna rá egy pennyt, hogy rögtön első évében megnyeri a világbajnokságot, de ő teljesen újraosztotta a paklit. Az év első részében sokat hibázott, ami nem is lehetett volna másképp, de a Német Nagydíjhoz érve megértette, hogy övé lehet ez a bajnokság, és attól a pillanattól kezdve felépítette hódító hadjáratot a bajnoki címért. Ő egyike azoknak a generációs zseniknek, akikből minden évtizedben és minden sportágban csak egy születik, nem tudni, miért, és az a tény, hogy ő mindenidők legfiatalabb világbajnoka a premier géposztályban, csak még inkább rávilágít arra, micsoda történelmi pillanatokat él át jelenleg a gyorsasági-motoros világbajnokság. Ha belegondolok, hány világbajnoki címet szerezhet még pályafutása során ez a szemtelenül fiatal gyerek, azt hiszem, még Valentino Rossi trónja is kezdhet meginogni.
Jorge Lorenzo: 10-es - A fékezhetetlen
Négy átkozott pont választotta el a végén a világbajnoki címtől, és a spanyolnak most biztos ott lesz egy gombóc a torkában, ami jó időre álmatlanná teszi az éjszakáit. Biztos vagyok benne, hogy átkozni fogja a Holland Nagydíjat, ahol álmában újra el fogja törni a kulcscsontját, aztán egy gyors operáció és mindössze egy éjszaka után, újra ugyanazzal a hozzáállással próbál majd harcolni, igazi Supermanként. De még inkább átkozni fogja a következő versenyt, Németországban, ahol ismét legyőzhetetlennek fogja érezni magát, ami ahhoz fog vezetni, hogy ráesik ugyanarra a kulcscsontjára. Aztán jön majd megint egy operáció, és Laguna Secában visszatér ugyan a pályára, de nem a legjobb állapotban. Ez alatt a három nagydíj alatt mindössze 21 pontot fog szerezni, miközben ellenfele, Marquez 70-et. Biztos vagyok benne, hogy hosszú éjszakákon át erről fog még álmodni. Ott dőlt el a világbajnokság, habár Jorge utána is végigharcolta az évet, az utolsó kilenc versenyből ötöt megnyerve. Az én véleményem szerint ezzel megmutatta, hogy ő a legkomplettebb versenyző mind közül, és arra számítok, hogy a következő szezon még inkább meg fogja mutatni, hogy ő a legerősebb. Ő úgy fog tekinteni erre a bajnokságra, mint amit igazságtalanul veszített el, és jól láthatóan nincs kibékülve teljesen ezzel a helyzettel.
Dani Pedrosa: 8-as - A balszerencsés
Technikailag a legjobb pilóta a mezőnyben, de minden szezonban van valami, ami miatt bánkódnia kell utólag, legyen az egy bukás, egy ellenfele hibája, vagy bármi, de a végelszámolásnál sosem ér oda. Idén egy fenomén csapattársaként találta magát, mint Marquez, és bizonyára ennek nem pszichológiai okai vannak, de nyomás alatt felszínre jönnek a személyisége határai. De ha objektívek akarunk lenni, akkor ebben a szezonban a csapattársa, Marquez Aragonban egy olyan futamon ütötte őt ki a versenyből, amikor egy lehetséges győzelemmel még újra becsatlakozhatott volna a vb-címért folyó játékba. A helyében holnap reggel előjegyeznék egy zarándokútra Santiago de Compostelába, és ha ez sem elég, akkor azt mondanám, elég a versenyzésből.
Valentino Rossi: 6-os - Elégséges
Mindannyian egy másfajta bajnokságot vártunk Valentinótól, és a Katarban megszerzett 2. helye adott nekünk egy pozitív illúziót. Sajnos az év hátralevő része már a kegyetlen kiábrándulásról szólt, és a 4. hely jól tükrözi a kilencszeres világbajnok jelenlegi értékét és helyét a mezőnyben. A világbajnokság színvonala jelentős mértékben emelkedett az elmúlt években, és nagyon nehéz megőrizni a tüzet, amikor az ember személyigazolványa már 34 évet mutat, és már a megítélés és a világhírnév sem a régi. Másrészről viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy Valentino nyert idén egy nagydíjat, volt egyszer 2., és a 4. hely nem egy végtelenül negatív eredmény. Mindenesetre Vale mostantól minden energiáját a következő évre összpontosítja, és még régi jó főmérnökét, Burgesst is lecserélte, hogy mindent egy lapra feltéve, tényleg mindent megpróbáljon. Meglátjuk, hogy ez a végső lépés meghozza-e a régóta várt termést. Az biztos, hogy ez egy plusz súlyt helyez a vállára, mert ha ez a lépés sem terem gyümölcsöt, az fájdalmas lesz.
Honda: 10-es - Technikai előadás
Nem is kell mondani, annyira egyértelmű, hogy ez volt a legjobb motor az idei évben. Technikailag is fontos lépést jelentett a mechanikus váltóval és a gyakorlatilag tökéletes vázzal. Egy motor, amely mindenfajta vezetési stílushoz alkalmazkodik, Pedrosa technikailag tökéletes vezetésétől Marquez agresszív sodródós stílusáig.
Yamaha: 9-es - A Nagy Gyár
Sajnos a történelem mindig azt mutatja, hogy a hangvillások előnyt ajándékoznak a Hondának technikai téren. A futóművük mindig nagyon jó, de motorikus téren mindig csak követik a rivális márkát. Ez történt idén is, hiszen a gyorsváltót csak évközben tudták alkalmazni, és ez - nekik sajnos - sokba került. A történetük során ők mindig szuper pilótákkal nyertek, akik mindig képesek voltak felülkerekedni a Honda technikai fölényén. Olyan nevekre gondolok itt, mint Wayne Rainey, Valentino Rossi és Jorge Lorenzo.
Ducati: 4-es - Hamupipőke
Idén úgy tűnt, hogy ők a nagydíjak Hamupipőkéi, és ez őszintén szólva nem helyes, hogy így van, mert Borgo Panigale-i gyárban nagyon is tudnak jó motorokat építeni, de még mennyire! Motorsportos berkekben ez felér egy káromkodással, de szerintem a Valentino Rossival kötött házasságuk csak tovább rontott a helyzeten annak idején, és mára elérték sporttörténetük legmélyebb pontját. A következő idényben Dall"™Igna főmérnökkel, a győztes Aprilia Superbike atyjával tényleg az utolsó esélyét lovagolhatja meg Bologna vörös alakulata. Hinnetek kell bennük, mert a Ducati Racingnek abszolút szüksége van erre.
