Pedig ezúttal ő volt a szenvedő fél. Lorenzo tudta, hogy a Repsol Honda pillanatnyi erőfölénye miatt csak addig lehet esélye Marquezzel szemben Sepangban, amíg csatára készteti, és maga mögött tartja valahogy, kőkeményen zárva az íveket. 16 körön át tökéletesen teljesítette a feladatot, ekkor azonban előbb Dani Pedrosa, majd fél körön belül Marquez is átugrott rajta.
Lorenzót az eset nem zökkentette ki, egyből visszaelőzte Marcot. Aztán Marc megint megelőzte őt, és ő megint egyből visszavetődött Yamahájával az újonc elé. Ezt egy újabb előzés követte Marqueztől, majd egy újabb azonnali visszaelőzés Jorgétől. Ãgy ment ez hosszú-hosszú körökön át, és amíg Marquez tempóelőnye folytán türelmesebben válogathatott az előzési pontok között, addig Lorenzónak nem volt min gondolkodnia. Amikor meglátta maga előtt Marquezt, tudta, hogy vagy egyből, egy-két kanyaron belül visszaelőzi őt, vagy onnantól bottal ütheti a nyomát.
Mindez olyan kockázatos manőverek bevállalására késztette a világbajnoki címvédőt, amik egyébként nem jellemzőek rá, de most nem volt veszítenivalója és választanivalója sem. Muszáj volt betennie a legkisebb résbe is a Yamahát, és egy alkalommal akkor is bevetődött a 11-es kanyarban riválisa mellé, amikor nem volt ott hely, mivel Marquez is szűkön fordult, és zárta az ívet. Nem volt hely, de lett, mert Lorenzo csinált magának - a Yamaha bal eleje kicsit megsimította Marquez testének jobb oldalát, így az vb-éllovas újonc kicsit közelebbről is megérezhette Lorenzo igyekezetét, mint szerette volna.
Marquez azonban ez alkalommal is bizonyította, hogy kemény fából faragták, és ahelyett, hogy kizökkentette volna az eset lelki nyugalmából, mosolygott egyet magában, konstatálta, hogy csata van, és ő is még jobban bekeményített picit. Az utolsó előtti kanyar kijáratában nem hagyott helyet a külső íven mellette igyekvő Lorenzónak, aki így egy gyors gázelvételre kényszerült, és elveszítette szem elől Marquezt. És talán a vb-címet.
A fiatal üstökös tehát a legjobb választ adott mindenfajta lélektani hadviselésre, keménységre és egyéb praktikákra a pályán, és megmutatta mindenkinek, hogy kár a gőzért - ha ő a legjobb, akkor akkor is ő lesz a legjobb, ha a többiek fejre állnak nagy igyekezetükben.
"Az egyik előzésnél éreztem egy kis kontaktust, de nem volt vele baj. Verseny van, nem?" - mondta el egy csibészes mosoly kíséretében az Autosport riporterének Marquez, aki sokak szerint végre színt vitt agresszivitásával, látványos vezetési stílusával és lendületével a MotoGP állóvízébe. "Ő megelőzött a belső íven, amire nem számítottam. Egy kicsit összeértünk, de abban a pillanatban ez nagyon izgalmas volt" - mosolygott tovább Marquez.
Lorenzo alapvetően nem volt ilyen jó hangulatban a leintés után, de ő is elismerte, hogy élvezetes volt a csata. "Bárhogy is, de élvezetes volt - az utolsó előzésig. Egészen addig tiszta volt a csata, testi kontaktus nélkül, és abban a kanyarban sem értünk össze, de ő nem hagyott nekem annyi helyet, mint a többi előzésnél, ezért el kellett vennem a gázt, hogy ne bukjak. Többé-kevésbé normális előzés volt, mert végig láttam a másik versenyzőt, és így nem volt veszélyes az eset, csak épp fel kellett engednem a gázkart. Ha jól emlékszem 3-4 vagy 5 alkalommal is oda-vissza megelőztük egymást. Marc erős volt, nem vesztette el a koncentrációját, és megérdemelte a 2. helyet. Nekünk most a 3. hely volt a legtöbb, amit elérhettünk" - ismerte el végül riválisa erőfölényét a világbajnoki címvédő, aki jelenleg 43 pontos lemaradásban követi a tabellán Marquezt, és mint egy másik interjúban elmondta, jelenleg 0,1 százalék esélyt lát arra, hogy megvédje világbajnoki címét.
