Abban szerencsében volt része, hogy gyerekként ismerhette meg Gilles Villeneuve-öt. Milyennek látta?
Amikor Gilles meghalt, 9 éves voltam, úgyhogy nagyon sok mindenre élesen emlékszem. Azon kevés olaszok közé tartozom, akiket nem érdekel a foci, viszont mindig is rajongtam a Forma-1-ért. Nagy dolognak számított ám megismerni őt a számomra is. Olyan volt, mintha kedvenc hősöd eléd toppanna a képregényből vagy a tévésorozatból. Más kérdés, hogy amikor az apám bejelentette, hogy Gilles jön, azt képzeltem, hogy olyan lesz, mint a közvetítésekben: sisakban, overállban lép be hozzánk. Úgyhogy kicsit csalódtam, amikor civilben jelent meg. Nagyon kedves, szerény embert kell elképzelni, aki pontosan tudta, miféle lelkesedéssel viseltetem iránta. Amikor 9 éves lettem, tehát a halála évében, 1982. február 5-én eljött a születésnapomra, és nekem ajándékozta a versenyzőcipőjét, a kék Simpsont. Egy kisfiúnak, aki lehet, hogy egy óra múlva elhányja, vagy elveszti, esetleg elcseréli - de odaadta. Mondanom sem kell, máig megvan, és tán a legbecsesebb darabja a gyűjteményemnek, mivel ez az ajándék akkor csakis nekem szólt.
Milyen kapcsolata volt a pilótával az ön családjának?
Gilles a barátunk volt, nem egy versenyző, akit szponzoráltunk. Apám jóban volt Enzo Ferrarival, és amikor szerződtette Gilles-t, Lauda helyére 1977 végén, felhívta. Azt mondta neki, Te, Antonio, nektek vannak érdekeltségeitek a tengerentúlon, Kanadában, az USA-ban. Itt van ez az új fiú, teljesen üres az overallja, próbáljatok kicsit segíteni kicsit. Ãgy is lett. És mi nagyon sokat köszönhetünk Gilles-nek, hiszen általa szinte mindenhol megismerték a Giacobazzi nevet. Apámat sokszor vitte el elképesztő autós és helikopteres utakra, egyszerűen jól érezték magukat együtt. Szinte családtagnak számított.
A tragédia után Giacobazzi teljesen hátat fordított a Forma-1-nek. Miért?
Gilles-lel együtt ez a kapcsolat is meghalt ott, Zolderban. Holott sokan akarták, hogy maradjunk. Szóba került Niki Lauda, aki akkor jött vissza. Bernie Ecclestone is kardoskodott mellette, győzködte apámat, hogy válasszunk új pilótát. Monte-Carlóban, egyetlen versennyel Gilles halála után, Pironi is megkereste apámat, és átadott neki egy papírt, amin le volt írva, hogy mennyibe kerülne a vele való együttműködés, mennyit kér az overallján és a sisakján elhelyezendő hirdetésekért. Szóval, ennyit ennek az embernek a lelki világáról" Nem maradtunk tovább. Később egy-egy kisebb segítséget nyújtottunk barátoknak, üzleti partnereknek, mint volt Gianni Morbidelli vagy Pedro Diniz, de ez már másról szólt, mint Gilles esetében.
Mikor látta Gilles-t utoljára?
Az imolai hétvégén. Egy nagy ebédet adtunk a csütörtökön, és ott volt Gilles, Joanna és Pironi is, meg a nemzetközi sajtó nagy része. Remek nap volt, mindenki hosszan maradt, a versenyzők sem szaladtak sehová, kora délutánig együtt ültünk. Aztán jött a verseny, és ahogy Pironi az utolsó körben az egyezség ellenére megelőzte Gilles-t. Az autóból egyenesen a mi motorhome-unkba rohant, teljesen kiborulva. Apám beszélte rá, hogy legalább a rajongói kedvéért menjen fel a pódiumra. Aztán visszatért, és a 2. helyért járó tálat odavágta a sarokba, azt mondta: "Ez nem nekem jár, az enyémet valaki ellopta." Pironi nevét nem ejtette ki. A tál ott maradt, majd apám úgy hét múlva felhívta Gilles-t, mi legyen vele, nem akartuk megtartani, nem mi kaptuk. "Hozd el Zolderba"- mondta Gilles, "és add oda a Ferrarinak." Végül apám egy üzleti ügye miatt nem tudott elmenni Belgiumba, de a kollégája elvitte a tálat, ami aztán később a berthierville-i Villeneuve Múzeumba került.
Most, több mint harminc évvel Gilles halála után hogyan látja őt a Forma-1 nagyjai között?
Egy igazi tifosi válaszát fogja hallani: ugyan nem volt világbajnok és csak hat versenyt nyert, ő volt a leggyorsabb, a küzdő szelleméről nem is beszélve. 1979-ben Scheckter lett a világbajnok, de mindenki úgy emlékszik vissza, hogy ez Gilles Villeneuve éve volt. Ugyanez érvényes a maiak többségére is: egy átlag olasznak fogalma sincs, ki az a Webber, Rosberg vagy Hülkenberg. De Gilles-ről mindenki hallott már, a neve ma is él, és ez mindent elmond arról, milyen helyet foglal el a Forma-1 történetében.
Zolder után hogyan alakult a kapcsolatuk Joannával és Gilles gyerekeivel, különösen Jacques-kal?
Joannával szoros maradt a viszony, máig jóban vagyunk. Amikor Jacques az olasz F3-ban kezdett versenyezni, kicsit segítettünk neki. Gyerekkora óta ismertük, és ő hálás is volt nekünk, mert 1982-ben, Gilles halála után csak mi voltunk azok, akik kifizették a családnak a teljes évre szóló szponzori pénzt, ezt még a Marlboro sem tette meg. Aztán amikor Jacques már a F1-be érkezett, elmentünk egy imolai tesztre, apámmal együtt. Akkor már más volt. Jacques bemutatott a menedzserének, még Julian Jacobi vitte az ügyeit, mondta, vele tárgyaljunk, és eltűnt. Utána nem is érdekelte az egész, nem kereste velünk a kapcsolatot. Nagyon különös, furcsa ember vált belőle"
Miképp került a tulajdonukba a Ferrari 312T4-es? És hogyan kell bánni egy ilyen legendás versenyautóval?
Apám ott volt az 1979-es zárófutamon, Watkins Glenben, amit Gilles fantasztikus versenyzéssel nyert meg. Az évad végén beszélt Enzo Ferrarival, és jelezte neki, hogy megvenné az egyik autót. Melyiket? - jött a kérdés Maranellóból. Apám azt felelte, hogy amelyikkel Glenben nyert. Tudta ugyanis, hogy ugyanezzel a kocsival érte el a fantasztikus 2. helyet Dijonban, és ezzel ment Zandvoortban is - tehát csupa legendás versenyről van szó. Egyébként Gilles összesen 6 futamon vezette z a 041 gyári számú 312T4-et. Szóval, aztán decemberben szóltak a Ferraritól, hogy rendben van az ügy, és apám megvásárolta a 312T4-est. Azóta rengeteg ajánlat érkezett már rá, de nem eladó. A régi szerelőgárda tartja karban, az idei évig Giulio Borsarival az élen, és most, az ő halála után Paolo Scaramelli vette át a munkát. Évente két-három alkalommal beindítjuk a motort, meg egyszer-egyszer fut a kocsi, mint legutóbb Brisighellában, a Lorenzo Bandini Trófea átadásakor.
Minden nap lemegy a garázsba? Megnézi? Megsimogatja? Beül?
Amikor kicsit voltam, nagyon sokszor belemásztam, élveztem a lehetőséget. Ma már más a helyzet, sokkal jobban tisztelem a 312T4-et, mert átérzem, mit jelent, mit reprezentál.
A 79-es Ferrarin kívül a világ tán legteljesebb Villeneuve-gyűjteményét tudhatja a magáénak. Hogyan állt össze kollekció?
