Targa Florio, 1972. május 21
Alfa Romeo 33 TT3
Ãtgondolva az 1972-es szezont a Ferrari 312P sokkal jobb autó volt és mindenhol le is győzték az Alfa Romeokat, a Targa Florión azonban nem tudom, mi történt, de a futamon hihetetlenül gyors voltam.
A rajttól a célig 100%-os voltam és egyetlen egy hibát sem követtem el. Nem volt időm azon gondolkodni, hogy mit csináltam, egyszer csak megéreztem a győzelem szagát és olyan dolgokat tettem, amikről sohase gondoltam volna, hogy meg tudom csinálni. Igazán bizarr futam volt, mert nem védőkorlátok, hanem emberek voltak az út szélén, nem sok hely volt az előzésre, de volt egy hajtű, ami a szélén tele volt olaszokkal, nem is lehet elképzelni!
Arturo Merzario mögött voltam és egyszer csak megelőztem őt, bár a versenyt időre és nem pozícióra futottuk, de nem akartam időt veszíteni mögötte. Sajnos azonban a csapattársam, Nanni Galli, aki a versenyt kezdte és a harmadik helyen adta át az autót, nem volt valami jól, azt hiszem egy barátja halt meg. Galli így elvesztette az első helyet, én visszahoztam az autót, de az egyik kerékcserénél hibázott és nekicsapta az autót a falnak, ami sok időnkbe került. Az utolsó etapra ismét én ültem az autóba, de már két perc volt a hátrányunk Merzarióval szemben, miközben már csak két kör (azaz 2-szer 72 kilométer) volt hátra, de ekkor olyan dolgokat tettem, amikről azt gondoltam, hogy lehetetlen.
Abban az időben a biztonság egyre fontosabb lett és Jackie Stewart jó munkát végzett, hogy erőltette azt az F1-ben, és akkor olyan helyekre megyünk, mint a Targa Florio, ahol emberek állnak az út szélén! Egyszer nekem is volt egy veszélyes helyzetem, de sikerült megúsznom, ha nem így lett volna, akkor lezúgok a szakadékba. Falvakon száguldottunk keresztül, ahol a házak ajtaját beszögezték, hogy a kutyák ne tudjanak kifutni a pályára! Arra gondoltam, hogy mit is csinálunk mi itt, de a versenyláz elhatalmasodott rajtam, hihetetlen pillanat volt, és bevallom az agyam kikapcsolt.

Egy hosszú célegyenese volt a pályának, ahol nagyon sok időt veszítettünk, ezért tudtam, hogy komoly előnyt kell kiépítenem korábban. A pálya különböző pontjain mutatták nekem, hogy közeledem az utolsó körben, de végül nem volt elég, így 17 másodperces hátrányban a második lettem egy hat és fél órás verseny után. Nyomasztó volt veszíteni ilyen kis különbséggel egy ilyen verseny után, de hát a versenyzés már csak ilyen.
Helmut Marko
Az osztrák Helmut Marko volt az egyik legsikeresebb sportkocsi versenyző az 1970-es évek elején, 1971-ben például megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt és az Európai 2 literes Sportkocsi bajnokságot. Ãgy nem csoda, hogy Marko a Formula-1-es csapatok figyelmét is felhívta magára, a 10. nagydíján azonban a Franciaországi Clermont-Ferrandban 1972-ben egy felcsapódó kődarab áttörte a sisakjának védőrostélyát és az egyik szemére megvakította, ami Marko pályafutásának a végét jelentette. A később csapatot alapító (RSM Marko) és 1996-ban Jorg Müllert Formula-3000-es bajnoki címhez segítő Marko jelenleg a Red Bull csapat szaktanácsadójaként a Red Bull tehetséggondozó programját irányítja.
1971 győzelem a Le Mans-i 24 órás versenyen Gijs van Lennep társaként egy Porsche 917-es versenyautóval.
1971 győzelem a 2 literes sportkocsi Európa Bajnokságon
Legjobb F1-es időmérő edzése: 6. hely (1972 Francia Nagydíj)
Legjobb F1-es eredménye: 8. hely (1972 Monacói Nagydíj)