Portugál Nagydíj, Estoril, 1984. október 21
McLaren MP4/2
Életem versenyét nagyon könnyű kiválasztanom. Ez az 1984-es szezon utolsó nagydíja volt Portugáliában, amikor is végül fél ponttal megnyertem a világbajnoki címet a csapattársam, Alain Prost előtt. Úgy vélem, hogy ez volt életem legnehezebb versenye.
Az 1983-as szezon végén Prost elvesztette az ülését a Renault-nál, és ezt senki sem várta. Közben John Watson még mindig nem írta alá a szerződését a McLarennél, Ron Dennis pedig végül a kis franciát szerződtette csapattársamnak. Prost pedig nagyobb kihívás volt, mint Watson. A szezon így nagyon szoros csatát hozott. Ő is elkövetett néhány hibát, ahogyan én is, de végül úgy érkeztünk a szezonzáró Portugál Nagydíjra, hogy nekem egy kicsiny előnyöm volt a pontok tekintetében (3.5 pont).

Az időmérő edzésem azonban borzalmas volt. Prost a második helyet szerezte meg, míg én csak a 11. voltam a rajtrácson, és tudtam, hogy a második helyet kell megszereznem, ha Prost nyer, hogy én legyek a világbajnok. Az azonban mókás volt, hogy tudtam a futam előtt, hogy ha nem követek el hibát, nem jön nekem senki, hogy letörje a szárnyamat, vagy más hasonló, akkor én ezt meg tudom csinálni. Mindenki más azonban azt gondolta, hogy Prost nyeri a világbajnoki címet, emlékszem a Marlboro például már sok ezer posztert kinyomtatott azzal, hogy Alain Prost a bajnok.
A futam első felében beragadtam a forgalomba, és senkit sem tudtam megelőzni, mert már a futam elején eltört a turbóm, így nem igazán jött meg az erő, ezért pedig nem tudtam előzni. Ez komoly hátrány volt, így csak ültem ott. Majd megelőztem néhány embert, és úgy találtam, hogy menni fog ez ismét. Hamarosan egymás után előztem őket, emlékszem Nigel Mansellnek fék problémái voltak, és megelőztem őt is a második helyért, de azt hiszem, hogy a problémái nélkül is elkaptam volna.

A végére az autóm már nem volt rossz, egyre gyorsabb és gyorsabb lettem. A probléma ezzel csak az volt, hogy nagyon sok üzemanyagot használtam el, a turbóm azonban törött volt és e miatt nem volt pontos az üzemanyag fogyasztásom. Az utolsó öt, vagy hat körben igazán aggódni kezdtem a miatt, hogy biztosan megáll majd az autóm, de Istennek hála ez nem történt meg. Ãgy végül Prost mögött a 2. helyen fejeztem be, ami elég volt. Ez egy nagyon szoros és nehéz futam volt, és számomra a szoros eredmény miatt is különleges.
Igazán nehéz szezon volt nekem, de Prostnak is, mert mi már a kezdetektől fogva harcoltunk, és megpróbáltunk minden futamot megnyerni, minden pontot megszerezni. Prostot igazán sajnáltam, ő biztosan csalódott volt, mert úgy gondolhatta, hogy már a kezében van minden. Ãgy majdnem elsírta magát a dobogón! Én azonban azt mondtam neki, hogy jó munkát végzett és majdnem megcsinálta, ezért ne aggódjon, mert a következő év róla fog szólni!
És valóban nem tévedtem, a következő évben Prost lett a világbajnok.

Niki Lauda
Niki Lauda az 1960-as években kezdte a pályafutását, majd a Formula-3 és a Formula-2 után 1971-ben az Osztrák Nagydíjon bemutatkozhatott a Formula-1-ben is, 1973-ban a BRM-nél mutatott erős teljesítményét követően pedig leszerződtette a Ferrari istálló. Maranellóban végül Lauda két bajnoki címet szerzett (1975, 1977), és csak az 1976-os Nürburgringen elszenvedett balesete akadályozta meg a harmadik bajnoki címe megszerzésében, a balesetet követően azonban megromlott Lauda és Enzo Ferrari viszonya, így az osztrák pilóta a Brabhamhez távozott, majd nem sokkal később visszavonult. Lauda azonban nem sokáig maradt távol az F1-től, a légitársasága anyagi gondjai miatt ugyanis 1982-ben visszatért az F1-be a McLarenhez, ahol végül 1984-ben megnyerte a harmadik bajnoki címét, hogy az 1985-ös szezon végén végleg a szögre akassza a bukósisakját.
Lauda azonban ezt követően sem maradt távol a Formula-1-től, hiszen azóta már dolgozott a Ferrari és a Jaguár istállóknál is, jelenleg pedig a Mercedes GP résztulajdonosaként és elnökeként állandó résztvevője a száguldó cirkusz világának.
Nagydíjak: 171
Futamgyőzelmek: 25
Pole pozíciók: 24
Leggyorsabb körök: 24
Dobogók: 54
Pontok: 420.5
Világbajnoki címek: 3 (1975, 1977, 1984)