DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2026. január 18. vasárnap
F1

Levezető kör - Time to say goodbye

Rég volt olyan Formula-1-es szezon, melynek végen ennyien énekelhették volna el együtt Andrea Bocelli klasszikusát búcsúzásként. Versenyzők távoznak és költöznek, szponzorok és szakemberek váltanak csapatot, ráadásul egy legendás motorgyártó is távozott a Formula-1-ből - nagy nevéhez méltatlan módon...

Ha valaki a 2008-as szezon utolsó és a 2009-es év első versenye közt egyetlen Formula-1-es hírt sem olvasott el, legfeljebb azon lepődhetett meg, hogy Button és Barrichello autójáról hová tűnt a földgolyó - avagy hogyan lett Brawn GP a Hondából. öt évvel ezelőtt a versenyzőket tekintve a lehető legkevesebb változás történt a mezőnyben: Coulthard visszavonult, Vettel ment a helyére, az újonc Buemi pedig az ő helyére. Most a másik végletet tapasztalhatjuk: nagyon jó esély van rá, hogy a mezőny 11 csapatából csupán egyetlen, a Mercedes tartja meg mindkét versenyzőjét.



A Brazil Nagydíjra nevezett huszonkét pilóta közül mindössze kilenc esetében vehető biztosra, hogy ugyanott folytatja karrierjét 2014-ben is, ahol idén szerepelt, s ha hinni lehet az átigazolási pletykáknak, ez a szám legfeljebb egy-kettővel lesz nagyobb, amikor kialakul a végleges rajtrács. Legalább két újonc érkezik jövőre, ha Szirotkin valóban megkapja a Saubert, akkor három, biztos távozó viszont csak egy van, Mark Webber, aki az elmúlt időszak kétségtelenül legemlékezetesebb búcsúzását mutatta be sisak nélküli tiszteletkörével. Egy másik "kieső" is biztosnak tűnik, Paul di Resta számára úgy néz ki, hogy véget ér a Formula-1-es álom, az egykori DTM-bajnok Amerika felé kacsintgat.

Azt viszont lehetetlen megmondani, ki lesz a harmadik, ha Szirotkin valóban érkezik, hiszen ebben az esetben a Perez-Gutierrez-Hülkenberg-Sutil négyesből valaki hoppon marad - és akkor még nem is beszéltünk arról az eshetőségről, ha egy újonc (esetleg valaki a kiscsapatoktól) meglepetésszerűen szerződést kap, ahogy az Kvjat esetében is történt nem olyan régen. Bár erre jelenleg kevés esély mutatkozik, a Force India és a Sauber négy ülése minden valószínűség a fent említett öt pilóta közt kerül majd leosztásra.

A kiscsapatokról egyelőre semmit sem tudni, a Caterhamnél Pic elvileg élő szerződéssel rendelkezik, de ez jóformán semmit nem jelent, elég csak Jarno Trullit megkérdezni erről... A másodéves franciát a szezon elején lesajnált van der Garde alaposan megszorongatta az év végén, ha a zöldek valamelyik pilótájukat meg akarják tartani, talán érdemes lenne a nagyobb csapatok felé is kacsintgató hollanddal próbálkozni. Mindkettejük maradása valószínűtlen, Kovalainen lesben áll, s egy másik északi, a GP2-vel több-kevesebb sikerrel próbálkozó Marcus Ericsson is befutó lehet a hírek szerint.

A Marussiánál Jules Bianchi képviseli az állandóságot, a példás megbízhatóságot fájdalmas lassúsággal kombináló Max Chilton esetében főleg anyagi természetű kérdés lesz a jövő évi szerződést. A piros-feketék autóiban jövőre már Ferrari-szív dobog majd, a Cosworth pedig búcsúzik a Formula-1-től, alighanem végleg. Ezzel véget ért a motorgyártó évek óta tartó hanyatlása: utoljára 2010-ben tudott komolyabb eredményeket elérni Cosworth-motoros autó, már amennyiben Barrichello összetettbeli tizedik helyét komoly eredménynek nevezhetjük egy pilótáit egykor számos világbajnoki címhez segítő motorszállítótól. Két éve a hat cosworthos versenyző összesen öt pontot tudott csak szerezni (mindet a Williams révén), tavaly már csak a Marussia és a HRT használta a cég V8-asait, idén utóbbinak megszűnése után pedig már csak Bianchi és Chilton. Utoljára a 2011-es Belga Nagydíjon Pastor Maldonado szerzett pontot Cosworth-erőforrással.

Az elmúlt két évtized szomorú hattyúdala volt a Formula-1 egykori legsikeresebb, verhetetlen motorszállítójának. A Jackie Stewartot három, Emerson Fittipaldit kettő, Graham Hillt, Jochen Rindtet, James Huntot, Mario Andrettit, Alan Jonest, Nelson Piquet-t, Keke Rosberget és Michael Schumachert pedig egy bajnoki címhez segítő Cosworth 1994 óta mindössze két futamgyőzelmet könyvelhetett el: mindkettőt egy kaotikus esőfutamon Johnny Herbert (Stewart) és Giancarlo Fisichella (Jordan) révén. Igazi élcsapat az elmúlt húsz évben nem választotta ezt az erőforrást, az elitet a Stewart (1997-1999), a Jaguar (2000-2004), a Red Bull (2005), a Jordan (2003-2004) és a Williams (2006, 2010-2011) jelentette.

Az utolsó években a Cosworth a kiscsapatok motorszállítója, a lassúság és a megbízhatatlanság szinonimája lett, így nem csoda, hogy Mark Webber visszavonulásának, Felipe Massa Ferraritól távozásának és a V8-as motorok búcsújának árnyékában szinte mindenki megfeledkezett arról, hogy a Formula-1 második legsikeresebb motorgyártója 51 év után búcsút vesz a Száguldó Cirkusztól. A pilótáit többek közt 12 egyéni és 10 konstruktőri bajnoki címhez segítő legendás nyolchengeres, a DFV gyártója csendben, a hátsó ajtón távozott a Formula-1-ből.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: