A 38 éves Montoya több mint egy évtized távollét után tért vissza az amerikai formaautós sorozatba, amit 1999-ben meg is nyert, de végül hamar rátalált a kellő tempóra, és egyszer a dobogó legfelső fokára is felállhatott.
"A szezon elején éreztem, hogy rengeteg munka áll még előttem, hogy eljussak arra a szintre, ahova szeretnék. 14 éve nem vezettem már ilyen autót, és az első versenyeken olykor még az első tíz közé se tudtam bekerülni. Egyszerűen sehol sem voltam" - ismerte el.
"Ãm ahogy teltek a versenyek, láthatóan javultunk, ami Poconóban a pole-ból való győzelemben csúcsosodott ki. Emellett dobogóra állhattam még Texasban, Houstonban és Milwaukee-ban. A szezon végére nagyon versenyképesek lettünk, különösen elégedett vagyok az utolsó három futamommal, amikor is második lettem Milwaukee-ban, ötödik Sonomában és negyedik Fontanában."
A kolumbiai számára talán egyedül az jelenthet egy apró csalódást, hogy míg ő a negyedik helyen végzett, két csapattársa, Will Power és Helio Castroneves nála is jobban teljesítve a bajnoki címért harcoltak, amit a szezonzárón végül előbbinek sikerült megcsípnie.
"Az első dolgom az autóból kiszállva az volt, hogy odamenjek Willhez és gratuláljak neki" - emlékezett vissza az idényzáró utáni pillanatokra. "A következő pedig, hogy odamenjek Helióhoz. Mindketten megérdemelték volna a bajnoki címet, de végül csak egyiküké lehetett. Csodálatos volt látni Will boldogságát, viszont ugyanilyen nehéz Helio fájdalmát. Próbálta ugyan lazán venni, de ez már a negyedik alkalom volt, hogy a második helyen végzett a bajnokságban."
"Csapatként az első, második és negyedik helyezésünk a tabellán nagyon is lenyűgöző. Büszke vagyok arra, amit elértünk."
Montoya ülése a következő szezonra sem kérdéses a Penske-nél, és természetesen az ideinél is erősebb folytatásban bízik: "Nem akarok nagyon előrerohanni, de megvan bennünk a potenciál ahhoz, hogy 2015-ben újabb bajnoki évet teljesítsünk. Csak arra kell törekednünk, hogy elkerüljük a hibákat, és hogy minél következetesebb eredményeket szállítsunk."
