Olaszként az övéivel volt a legkritikusabb, és a gpone.com-on közzétett értékelésében elsősorban Valentino Rossi és a Ducati teljesítményét bírálta. Szavai mögött ugyanakkor érződik a szeretet és az odatartozás is - ő is olasz, nyilván ezért fáj neki annyira szenvedni látni Valét és a bolognai gyárat. Carlo Pernat osztályoz.
Jorge Lorenzo: 10-es fölé - Az elpusztíthatatlan
Ha egyetemre járna, talán még egy dékáni ölelést is kapott volna, olyan szinten dominálta ezt a nagydíjat, és nem csak ezt. Ő az utóbbi évek legerősebb és legteljesebb versenyzője, és azt hiszem, a Yamaha tartozik neki egy külön elismeréssel. Bármilyen körülmények is uralkodjanak a pályán, ő mindig tud valami olyat mutatni magából, amivel megsemmisíti az ellenfeleket, és ebben nagy segítséget kap a csapatától, de főként Ramon Forcadától is, aki mindig a lehető legmagasabb szinten készíti fel a motorját az éppen adott körülményekhez képest. A bajnoki cím tekintetében nincs sok reménye, de nem árt emlékeztetnünk magunkat, hogy mi történt Valentino Rossival nem is olyan sok évvel ezelőtt, amikor az utolsó futamon, Valenciában bukott, és emiatt veszítette el a világbajnokságot. Bizonyos dolgok időről időre megismétlődnek a versenysport világában, és nemcsak ott.
Marc Marquez: 8-as - A szikrázó
Nehéz helyes értékelést adni Marquez fenomenális képességeiről a Japán Nagydíjon nyújtott teljesítménye alapján. Az ausztráliai butasága után mindent és még annál is többet vártunk az újonc spanyoltól. Úgy tűnt, minden a helyére került nála, legalábbis pszichológiai szempontból, de aztán a vasárnapi warm up-on túlerőltette a dolgot, és egy csúnya bukás főszerepében találta magát, amit szerencséjére megúszott fizikai sérülések nélkül. A versenyen viszont kemény gyerek volt, nem veszítette el az önbizalmát, és sikerült minimalizálnia a veszteséget Jorge Lorenzóhoz képest. Normális egy újonctól, aki a vb-címért játszik, hogy belefut ilyen hibákba, de ő ezt is ilyen győztes módon tette. 20 éves, egy fenomén, és soha senkit nem tisztel a pályán. Alighanem ez a legnagyobb erőssége.
Dani Pedrosa: 7-es - A csonka
Egy erős megfeleltet adok neki a dobogó miatt, amit most sem úszott meg, de a versenyteljesítménye alapján negatív osztályzatot adnék neki. Azok a magasságok és mélységek, amiket a nagydíjak során látunk tőle, arra a következtetésre juttatják az embert, hogy számára a világ kétpólusú, fehér vagy fekete, és nincs köztük átmenet. Talán csak extrém módon balszerencsés, de az igazság pillanataiban, amikor a legjobban kéne, szinte sosem tudja hozni az elvárt szintet, amiért kár, mert technikailag ő a legerősebb pilóta a mezőnyben mind közül, mentálisan viszont fényévnyi távolság választja el az igazi élmenőktől. Valószínűleg vasárnap a Honda vezetősége azt a feladatott osztotta rá, hogy Lorenzo előtt és Marquez mögött maradjon minden lehetséges módon. Ezek közül csak a második feltételt sikerült teljesítenie, hiszen csapattársa mögött maradt, de ez volt a könnyebb feladat.
Alvaro Bautista: 7-es - A hódító
Neki is egy erős megfeleltet adok az akaratereje miatt, amivel megpróbálja eltüntetni a különbséget a gyorsasági-motoros világbajnokság három fenoménja és a többiek között. Az utolsó négy nagydíjon három negyedik és egy ötödik helyet gyűjtött be, mindig szárnyalva és nem sokkal lemaradva a dobogóról. Ő egy nagyon érdekes fiatal versenyző, és a következő év indikátorként hathat a jövőjére, mert ha jól megy majd, akkor nincs kőbe vésve, hogy a Honda gyári csapata nem gondolkodna el a szerződtetésén 2015-re.
Stefan Bradl: 7-es - A bölcs
Az, hogy egy frissen operált bokával futott, előtérbe helyezte a nyugodt karakterét. Ennél többet nem várhattunk el a német pilótától ezen a versenyen. Ugyanakkor még mindig fejlődnie kell, mert bár nagyon erős, de egyelőre hiányzik belőle a bajnokokra jellemző fickándozás. Van még ideje, mert nagyon fiatal, de csipkednie kell magát, mert a mai világban nincs sok tér és idő a bizonyításra.
Valentino Rossi: 5-ös - Elégtelen
Amikor végre úgy tűnt, egy nagyon jó rajtnak köszönhetően a Doktor újra meccsben lehet a dobogóért, jött két hiba a féktávon, ami miatt lekéste az oda tartó vonatot. Talán ehhez a gyorsasághoz és ritmushoz nincs hozzászokva, talán a csapatától nem kapja már meg ugyanazt a támogatást a motor beüzemelésében, mint egykor, talán a névjegykártyája kezdett el picit túl súlyos lenni, talán a Ducatinál töltött két év alatt berozsdásodott, talán" talán" talán" Sokkal inkább bizonyosságokra lenne szükségünk, hogy reménykedni tudjunk a jövő évet illetően.
Ducati: 5-ös - Csalódást keltő
A pilóták a teljesítményét nem is lehet értékelni, mert a motor sajnos nincs a helyzet magaslatán. Az emberek most egy új technikai irányt várnak Dall"™Igna érkezésétől, aki annak idején az Aprilia sikereinek az alapjait is letette a Superbike világbajnokságon. Az utóbbi három év szörnyű volt nekik minden szempontból, és sok hibát követtek el, talán túlontúl is sokat. A gyorsasági-motoros világbajnokságnak szüksége van egy versenyképes Ducatira, és talán ez az utolsó buszjárat, amire mindenkinek fel kell szállnia.
