Michael Schumacher gokartos évei

A tehetség nem a korral jön, és ezt Michael is megerősítette. Schumacher 4 éves volt, amikor az apja, Rolf a lábhajtásos gokartjába beeszkábált egy kis moped motort, majd apjához hasonlóan ő is csatlakozott a helyi gokart klubhoz, ahol egyből mindenkit lenyűgözve a helyi sajtó máris a kis Michael gyorsaságáról zengett. Majd 6 évesen Michael már nyert, apja gokartjával megnyerte a helyi klub bajnokságát! "Valószínűleg ez volt a legolcsóbb gokart, amit valaha is láttam" - nyilatkozta később Schumacher. "Egy 100 köbcentis erőforrása volt és mindent az apám épített különböző alkatrészekből, amiket a kerpeni klub tagjai dobtak össze neki. Sőt még a karosszériát is le kellett vágnia, mert az túl hosszú volt nekem, de úgy működött, mint az eredeti."

Ekkor már nem fért kétség hozzá, hogy Michael tehetséges, így annak érdekében, hogy fiúk, majd fiaik versenyzését támogassák a szülők elhatározták, hogy többet fognak dolgozni. Rolf így gokartokat kezdett árulni, míg a felessége, Elisabeth a kerpeni pálya vendéglátását irányította, míg Michael később pedig Ralf olyan sokat gyakorolt a pályán, amennyit csak tudott, hogy tovább finomítsa a vezetési képességeit. Az első eredmények után pedig, Gert Noack személyében megérkezett az első támogató is.

1984-ben Michael benevezett a Német Junior bajnokságba, ahol az év végén egyből meg is szerezte a bajnoki címet, majd a következő évben meg is védte azt! Ebben az évben, 1985-ben pedig Michael a 2. helyen végzett a CIK-FIA Junior Kupájában is Le Mans-ban. Végig a későbbi győztes Gilardi szélárnyékában autózó Michaelre így emlékszik vissza Giancarlo Tinini a "Gokartozás 50 éve" című könyv szerzője: "Michael egy nagyon diszkrét fiú volt, aki mindig szégyenlősen köszönt hellót, amikor megérkezett a mi sátrunkba. De nagyon gyors nagyon ügyes volt, különösen esőben. De nem volt elég agresszív a kerék a kerék elleni csatákban, később azonban a motorsportok más kategóriáiban láthatóan megváltozott ez."

1986-ban Schumacher az ICA Senior kategóriájában pedig már az első évében az Európa Bajnokság dobogóján végzett, majd egy évvel később a Schumi becenevet is megkapó Michaelra a lehető legjobbkor mosolygott rá a szerencse. Miközben az utolsó futamon a 3. helyen haladt Göteborgban előtte az első helyért csatázó Massimiliano Orsini és Alessandro Zanardi ütközött, így Schumacherhez került az Európa Bajnoki korona, amihez abban az évben még egy német bajnoki címet is szerzett. Az Európa Bajnoki cím nagy hatással volt Schumacher későbbi karrierjére, hiszen a következő évben, 1988-ban Michael már 19 évesen a formula autók között folytatta a pályafutását, ahol egyből a 2. helyen fejezte be az Európai Formula-Ford bajnokságot, majd az új menedzser, Willi Weber tovább is vitte gyorsan a Formula-3-ban, ahol 1990-ben már a második helyen végzett a német bajnokságban és Mika Hakkinennel nagy csatában, egy ütközést követően megnyerte a Makaói Formula-3-as futamot is. Schumacher ekkor már a Mercedes sportkocsi csapatának tagjaként a Sportkocsi Világbajnokságon is vezetett, hogy 1991-ben a Belga Nagydíjon a Jordan csapat színeiben egy szenzációs 7. edzésidővel a Formula-1-ben is bemutatkozhasson.

Ezzel az üzlet beindult és a tehetséges németre gyorsan lecsapott a Benetton csapat vezetője, Flavio Briatore, aminek eredményeképpen Schumacher 1994-ben és 1995-ben megnyerte az első két világbajnoki címét az F1-ben, amit később 2000 és 2004 között a Ferrarinál további öt bajnoki címmel gyarapított. Juan Manuel Fangio rekordját megdöntő Schumacherben azonban mindig nagy szenvedély égett a gokartozás iránt, így bármikor kapható volt egy kis mókára, mint 1996-ban, amikor a Monacói Gokart Kupán aratott győzelmet a fiatalok felett, vagy 2001-ben a kerpeni pályán a Super A Világbajnokság utolsó fordulójában, ahol széles mosollyal az arcán végzett a 2. helyen az eső áztatta pályán olyan fiatal pilótákat megverve, mint Nico Rosberg vagy Lewis Hamilton.