Évről-évre, május elején a Wörthi-tóra figyel minden autó- és Audi-rajongó, az Audi ezért 2013-ban kiemelt különlegességgel érkezik ide: az Audi TT ultra quattro concept tanulmánnyal. A show-modell 1.111 kilogramm saját tömegét 2.0 TFSI-motorjával kombinálja, amelynek 228 kW (310 LE) teljesítménye és 400 newtonméter forgatónyomatéka játszi könnyedséggel mozgatja a kompakt kupét. A TT ultra quattro concept álló helyzetből mindössze 4,2 másodperc alatt katapultál 100 kilométer/órás tempóra, miközben 3,6 kg/LE teljesítmény-tömeg aránya a vérbeli szupersportkocsikat idézi. A koncepciómodell mindemellett egy-két közelebbi pillantást is feltétlen megér, mivel konstrukciója látványosan tárja fel a könnyűszerkezetes építés korszerű járműves megoldásait.
Már sorozatgyártású változata mindössze 206 kilogrammos karosszériaszerkezete, illetve összesen 98 kilogrammnyi külső elemei is meggyőzően igazolják az Audi könnyűszerkezetes építés terén rendelkezésre álló tudását és tapasztalatát. A Wörthi-tavi show-modell számára az ingolstadti és neckarsulmi mérnökök következetesen továbbfejlesztették a TT jelenlegi nemzedékének Audi Space Frame (ASF) konstrukcióját, további 43 kilogrammot "csípve le" karosszériaszerkezete tömegéből. A szintén átdolgozott külső karosszériaelemekkel együtt így végül 100 kilogramm tömeg-megtakarítást sikerült elérni.
Az Audi ez esetben is az intelligens anyagválasztásra összpontosított jól ismert mottója szerint: a megfelelő anyag, a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségben. Az Audi TT ultra quattro concept felépítésében a far, a középső alagút, a B-oszlopok és a tető konstrukciójában szénszál-erősítésű műanyagot (CFK) alkalmaztak a tervezők, míg a padlózatban és a nyíló elemek felfüggesztéseinél magnéziumelemek gondoskodnak a további tömeg-csökkentésről.
Könnyű konstrukciója és sportossága egyéni kombinációja a tanulmánymodell megjelenésén is jól érzékelhető. A sorozatgyártású modellével összevetve a konstruktőrök még feszesebb kontúrokkal ruházták fel show-modelljüket, miközben nagyméretű légterelőivel versenysport-génjeit teszi egyértelművé a TT ultra quattro concept. A hátsó szárny tartója teherviselő elemként mart alumíniumidom, míg a szárnyfelület funkcionális elemként jól láthatóan szénszál-erősítésű műanyagból készült.
A koncepciómodell fehér kristály különleges fényezést kapott. Szénszál-erősítésű műanyag külső elemei motorházfedelén, tetején, oldalain és csomagtér-ajtaján jelennek meg hangsúlyosan. Utasterében ugyanezen anyag tűnik fel az ajtókárpitokon, a középkonzolon és a hátsó ülés kereszttartóján. Tervezői az Audi R8 GT héjszerkezetű kagylóüléseivel látták el koncepciómodelljüket, ezek üvegszál-erősítésű műanyag (GFK) vázszerkezetével is 22 kilogrammot takarítottak meg. A felszereltség a vezetőtől ugyanakkor nem vár semmilyen lemondást, a légkondicionáló berendezés, az elektromos ablakemelők és az elektromechanikus rögzítőfék egyaránt megtalálható a TT ultra quattro concept fedélzetén. Igazi különlegességként külső visszapillantó tükreit apró kamerák helyettesítik, amelyek képe közvetlenül a digitális cockpit felületén jelenik meg.
Az úgynevezett tömegspirál megfordítása szolgálatában az Audi autói minden részén alkalmazza "ultra" könnyűszerkezetes koncepcióját. Az első fékek kerámia tárcsáin rögzített alumínium nyergek ülnek, a titán kipufogórendszer egyetlen központi végcsőben zárul. A keréktárcsák szintén mintegy 20 kilogrammal járultak hozzá a tömegmérsékléshez, nagyszilárdságú alumínium küllőik közvetlen csavarkötéssel csatlakoznak a szénszál-erősítésű műanyag (CFK) kerékpánthoz.
Minden egyes gramm számít - különösképpen a futóműben, ahol a rugózatlan tömegek csökkentése a kényelem és az irányíthatósági tulajdonságok előnyére is válik. A TT ultra quattro concept spirálrugóinak anyaga ezért nem acél, hanem üvegszál-erősítésű műanyag (GFK). A teljes egészében új fejlesztésű rugók alapjául egymással összesodort üvegszálak szolgálnak, amelyeket epoxi-gyantával itatnak át. E mindössze néhány milliméter átmérőjű belső szál köré +45 és -45 fokos szög alatt, váltakozó irányban tovább szálakat tekernek fel, a húzó- és nyomóerőkkel szemben egymást kölcsönösen megtámasztó rétegeket alakítva ki. Az üvegszál-erősítésű műanyag alkalmazásával itt változatlanul kedvező tulajdonságok mentén mintegy 40 százalékos tömeg-megtakarítás érhető el, ami a teljes járműben összesen hat kilogrammot tesz ki. A TT irányíthatósági tulajdonságainak további "élesítése" érdekében a tervezők az autó elejéből és hátuljából középre igyekeztek tömeget átcsoportosítani. A hagyományos ólomkonstrukcióknál jóval kisebb, s mindössze négy kilogrammos lítiumion-technikájú indítóakkumulátor például az utastérben, a vezetőülés alatt kapott helyet.
Mindezen könnyűszerkezetes megoldások eredményeképpen a műszaki tanulmány 300 kilogrammal könnyebb, mint a vele összevethető, eleve kimondottan sportos szériamodell. A tehetetlen tömeget, amellyel a 228 kW (310 LE) teljesítményű, 2,0 literes TFSI-motornak gyorsításkor meg kell birkóznia, így valóban a minimumra mérsékelték. Az ugyancsak átdolgozott high-end négyhengeres erőforrás az 1.900 és 5.000 percenkénti fordulatszám közötti tartományon bocsátja rendelkezésre 400 newtonméter maximális forgatónyomatékát, már-már a nyolchengeresek erejét kínálva. Erre a forgattyúházán, főtengelyén, kiegyenlítő tengelyein, lendkerekén, olajteknőjén, csavarjain és egyes segédberendezésein végzett módosítások tették alkalmassá, összességében 25 kilogrammal karcsúsítva motorját.
Az Audi TT ultra quattro concept így a vezetés olyan élményét kínálja, amilyet a Wörthi-tavi rajongók egy vérbeli high-performance sportgéptől elvárnak. Akárcsak az 1980-as "Ős-quattro" és eddig vagy ötmillió sorozatgyártású Audi, az idei show-modell is a quattro állandó összkerékhajtással készült, a hatékony vonóerő-átadás így e hatalmas teljesítmény mellett is mindenkor biztosított. A hatfokozatú manuális sebességváltóval szerelt TT ultra quattro concept álló helyzetből a szériaváltozatnál 1,3 másodperccel igényel kevesebbet 100 kilométer/órás tempóig, végsebessége pedig 280 kilométer/óra.
Az Audi szemléletesen mutatja be idei show-modelljével, mi minden valósítható meg műszakilag az intelligens könnyűszerkezetes építéssel, még egy modern, aktuális sorozatgyártású típuson is igen jelentős tömegcsökkenést eredményezve. Az alkalmazott technológiák a közeljövő kisszériás járművein bukkanhatnak fel.
