DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. december 22. vasárnap
Egyéb

LaFerrari, a mindent vivő

A Ferrarinál is tudták, hogy nagyot kell gurítaniuk, ha az Enzo utódjával a csúcson akarnak maradni, hisz a konkurencia is a legdurvább szupersportkocsi címére pályázik. Meg is tettek mindent - még meglepő nevet is találtak az autónak, amely nem F150 lett, ahogy korábban hallani lehetett, hanem LaFerrari.

Számokban a LaFerrari lefőz szinte minden mást a Bugatti Veyrontól eltekintve, amellyel azonban eltérő stílusa miatt hiba volna összehasonlítani. A Ferrari inkább utcai versenyautó, mint méregdrága luxustárgy, de képességeiben már a Bugattit is megközelíti - bizonyos szempontból talán el is hagyja. A hátsó tengely elé a McLaren P1-eséhez hasonló komplikált hajtásláncot illesztettek be: itt is egy benzinmotor és egy villanymotor dolgozik együtt, összesen 963 lóerőt mozgósítva egy-egy padlógázas gyorsításánál. A Ferrari azonban maradt a hagyományainál, és nem használt turbómotort mint a McLaren. A 6,3 literes V12-es 800 lóerős, ehhez rövid időre 163 lóerőt adhat a villanymotor.



Érdekes, hogy a Ferrari csak nagy vonalakban vázolta, hogy milyen a LaFerrari dinamikája. Azt mondják, 3 másodpercen belül meglehet a 100 km/h-s tempó, 7 másodperc kell a 200 km/h eléréséhez, és 15,5 másodperccel az indulás után elérhető a 300 km/h. Az olasz gép tehát jobban gyorsul háromszázra, mint a P1, amely ugyanerre 17 másodperc alatt képes. A végsebességet egyelőre nem adták meg, csak annyit mondtak, hogy 350 km/h feletti, de ez amúgy sem számít. Van ebben igazság, hisz nagyon kevés olyan hely van a földön, ahol akár csak a háromszázas tempó huzamosabb ideig tartható lenne.

Az autó formára emlékeztet az Enzóra, de annál karcsúbb, könnyedebb hatást kelt, legalábbis képen. Pedig az új sportkocsi nem kicsi 4,702 méteres hosszával és 1,992 méteres szélességével túl is nőtte a McLaren P1-est, csak 1,116 méteres magassága kevesebb bő öt centivel. Az autó tömegközéppontja állítólag 3,5 centivel került lejjebb az Enzóéhoz képest, és viszonylag hátra esik: a hátsó tengely az autó súlyának 58%-át viseli, ami a tervezők szerint ekkora teljesítmény mellett közel van az ideálishoz. A LaFerrari egyébként meglepően könnyű lett, szárazon 1255 kilogrammot nyom, méghozzá a hibrid rendszer akkumulátorával együtt. A HY-KERS-nek nevezett rendszer egyébként meglepően könnyű: 140 kilogrammot nyom, amiből 62 az akkucsomag.

A részint a Ferrari versenyrészlegénél készített szupersportkocsi képességeinél csak az ára hajmeresztőbb. 1,3 millió eurót kérnek egy példányért, ami nyilván nem túl sok, ha azt nézzük, hogy a 499 példány nagyobb részének már van gazdája, bár a gyáriak szerint még akad néhány megrendelhető példány.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: