Tudtad ezt a Kanadai Nagydíjakról?

Három helyszín adott otthont eddig a 43 Kanadai Nagydíjnak - Mosport (nyolcszor), Mont-Tremblant (kétszer) és Montreal (33-szor). Az első világbajnoki futamot Kanadában 1967-ben rendezték, a Mosport Parkban, melyet Jack Brabham nyert meg a BT24-ben.

11 kanadai indult világbajnoki futamon, de csak egy pilóta tudta megnyerni hazai versenyét - Gilles Villeneuve 1978-ban. Ez volt első Formula-1-es győzelme.

A montreali pálya eredetileg Ile Notre-Dame Circuit nevet viselte, majd 1982-ben nevezték át Circuit Gilles-Villeneuve-re, a kanadai pilóta halálát követően.

Átlagos 75 másodpercével az idei versenynaptárból a Circuit Gilles-Villeneuve pályán lehet a leggyorsabban teljesíteni egy kört.

A 4361 méter hosszú pálya csak 139 méterrel rövidebb mint az eredeti, 1978-as vonalvezetés.

Az idei évben nem lesz hazai pilóta a kanadai rajtrácson. Legutóbb 2006-ban Németországban állt rajthoz kanadai pilóta Formula-1-es versenyen. Akkor Jacques Villeneuve - Gilles fia - indult.

A korábbi 33 montreali versenyen a pole pozícióból induló pilóta csak 14 alkalommal tudott győzni.

A McLaren szerezte a Kanadai Nagydíjak történetében a legtöbb futamgyőzelmet - szám szerint 13-at -, de a Ferrari 10-9-re áll a McLarennel szemben, ha csak a montreali versenyeket nézzük. Azonban a McLaren nyerte az elmúlt három versenyt a Circuit Gilles-Villeneuve pályán.

Ha a gyártók által megszerzett dobogós helyezéseket számoljuk, akkor a Ferrari 31-29 arányban vezet a rivális, a McLaren előtt.

Meglepetésre legutóbbi dominanciájuk ellenére a Red Bull még soha nem nyert Montrealban és csak három dobogós helyet szereztek Kanadában, statisztikailag ez az egyik leggyengébb versenyük.

Michael Schumacher messze a legsikeresebb pilóta a Kanadai Nagydíjak történetében. A német pilóta hétszer nyerte meg a futamot és további öt alkalommal állhatott dobogóra.

A rajtrács jelenlegi pilótái közül Lewis Hamilton Montreal királya, amikor célba ért győzött. A Mercedes pilótája öt alkalommal állt rajthoz Kanadában, háromszor győzött (2007, 2011, 2012) és kétszer kiesett (2008, 2011). Kimi Räikkönen, Fernando Alonso és Jenson Button egyszer tudtak futamot nyerni, Button győzelme kimagasló, annak ellenére, hogy 12 versenyéből csak egy kört teljesített az élen.

Kanadában rendezték minden idők leghosszabb Formula-1-es versenyét - a 2011-es futam 4 óra 4 perc 39.537 másodpercig tartott, a két órás esőszünettel együtt. Végül a futamot Jenson Button nyerte.

A legutolsó osztrák pilóta, aki Formula-1-es dobogón állt Alexander Wurz volt a Williams pilótájaként, ez 2007-ben történt Kanadában.

A Kanadai Nagydíjak több mérföldkőről is emlékezetesek:
- Jackie Stweart első pole pozícióját Kanadában szerezte 1970-ben. Peter Revson saját és a McLaren első pole pozícióját szerezte két évvel később, 1972-ben.

- öt pilóta Kanadában szerezte első győzelmét: Gilles Villeneuve (1978), Thierry Boutsen (1989), Jean Alesi (1995), Lewis Hamilton (2007) és Robert Kubica (2008).

- Négy pilóta állhatott Kanadában pályafutása során először dobogóra: Mark Donahue (1971), Stefan Johansson (1985), Eddie Irvine (1995) és Giancarlo Fisichella (1997).

- Több pilóta is mérföldkövet ünnepelhetett Kanadában. Niki Lauda és Carlos Reutemann 100. versenyüket futották itt 1978-ban, Philipe Alliot 1993-ban állt rajthoz 100. versenyén, Andrea de Cesaris és Pierluigi Martini 200. és 100. versenyüket ünnepelték 1994-ben, Martin Brundle 1996-ban 150. versenyén állt itt rajthoz és Mika Salo szintén 100. versenyét teljesítette itt 2002-ben.

- Michael Schumacher a Ferrari 150. Formula-1-es győzelmét 2002-ben Montrealban szerezte.

Rubens Barrichello tartja a körrekordot a Circuit Gilles-Villeneuve jelenlegi vonalvezetésén - az 1:13.622-es időt 2004-ben teljesítette a Ferrarival.

Az idei verseny lesz a 100. futama a Force India csapatnak ezen a néven. A csapat korábban Jordan, Midland és Spyker néven állt rajthoz.

A biztonsági autót az utóbbi kilenc versenyből ötön legalább egyszer a pályára küldték.

A Mercedes mérése szerint a pilóták a kör 72 százalékában padlógázon haladnak, a leghosszabb ilyen egybefüggő periódus 13.5 másodperc. Minden pilóta 50 alkalommal vált sebességet a kör során, amely több, mint 3500 sebességváltást jelent a 70 körös versenytávon.

A montreali versenyt 1983-ban nyerték meg a legnagyobb előnnyel, amikor a ferraris René Arnoux 42.029 másodperces előnnyel ért célba a második helyezett Eddie Cheever előtt. A legkisebb különbségű győzelem 2000-ben született, Michael Schumacher ferraris csapattársát, Rubens Barrichellót 0.174 másodperccel előzte meg.

Miután 64-re és 54-re emelte Monacóban a McLaren és a Ferrari az egymást követő pontszerző versenyek számát, Montrealban tovább folytatódhat ez a trend.

Kimi Räikkönen Monacóban az utolsó körben tudta megelőzni a 10. helyezett Nico Hülkenberget, így tovább folytatódott pontszerző sorozata, mely már 23 versenyt számlál. Amennyiben a hétvégén Kanadában újra az első tízbe kerül, Räikkönen beállítja Michael Schumacher 24 egymást követő pontszerző versenyre vonatkozó rekordját.