DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. március 28. csütörtök
Egyéb

Verstappen: Nem vagyok én szupersztár

Alig néhány év alatt a Formula-1 egyik meghatározó alakjává vált, hatalmas rajongótáborral a háta mögött. A rivaldafényhez kicsi korától hozzászokott, de nem érzi, hogy a hírnév miatt változnia kéne.

Ha bárkinek is kétségei lennének afelől, hogy a jelenleg még mindig csak huszonegy esztendős Max Verstappen milyen hatással van a sportágra, annak elég végignéznie a legutóbbi Osztrák Nagydíj nézőközönségén. A lelátók igen nagy százaléka az ifjú holland rajongóival telt meg roskadásig, a rajongók hangos buzdítása pedig kedvencük minden egyes előzésénél erősen behallatszott a közvetítésekbe is.

Brazíliában Ayrton Senna győzelmeinek időszakában, valamint a Michael Schumacher érában találkozhattunk hasonló jelenséggel a brazil, illetve német zászlók és Ferrari-emblémák tengerével. Az utóbbi években Max Verstappen egész szurkolói hadsereggel rendelkezik, akik szinte minden európai futamra elkísérik a hollandot (nem kevesen az Európán kívüli helyszínekre is). Egyébként kevésbé sikeres édesapja is hatalmas rajongótábort vonzott 1994 és 2005 között.

„Nem tartom magamat szupersztárnak. Én egyszerűen Max vagyok, egy Formula-1-es pilóta, de a való életben egy teljesen normális ember. Nem nagyon zavarnak ezek a dolgok, nagyjából ugyanazt és ugyanúgy teszem, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Inkább az emberek számára tűnik ez másnak, mert kicsit híresebb lettem” – idézi Max Verstappent a grandprix247.com szakoldal.

Verstappent egy egész hadseregnyi szurkoló kíséri mindenhova


„Édesapám és édesanyám is autóversenyző, de soha a legkevésbé sem erőltették, hogy én is versenyző legyek. Én voltam az, aki ezt nagyon akarta. Amikor megláttam egy hároméves gyereket gokartot vezetni, egy évvel fiatalabbat, mint én magam, akkor kértem apát, hogy én is hadd tegyem ezt. Akkor még nemet mondott, úgy gondolta, hatéves korom előtt nem.”

„Én viszont rendszeresen sírtam emiatt és folyamatosan fűztem édesanyámat egy gokartért, végül beadták a derekukat. Emlékszem a napra, amikor éppen csak felébredtem, megkaptam a sisakomat, apám pedig elhozta a gokartot. Alig vártam, hogy vezethessem, de egy kicsit lassú volt. Szinte végig teli gázon mehettem vele a pályán, a következő napon pedig egy másikra cseréltük a gépet.”

„Akkor sem zavartattam magam, amikor a Red Bull szerződést ajánlott. Hagytam, hogy a menedzserem és apám elrendezze. Amikor aláírtam, hogy az F1-be kerülök, azért apám megkérdezte: „Biztos vagy benne?” Igen, az voltam. Talán kicsit korán történt még, de akármikor akármit is tettem, mindig a legfiatalabb voltam” – emlékezett vissza Verstappen.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: