DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. március 29. péntek
Túraautó

Rast újoncként lett a DTM bajnoka

Négy versenyző harcolt a bajnoki címért a fináléban Hockenheimben: habár Mattias Ekström éllovasként kezdte a vasárnapi versenyt is, a széria bajnoka René Rast lett. Az utolsó futamot Wittmann nyerte.

Csak a 18 versenyből álló szezon utolsó futamán, a hockenheimi második felvonásban dőlt el a DTM bajnoki címe: négy versenyző volt még játékban a szezonzárón, akik az időmérő és büntetéseik alapján a rajtrács különböző régióiból indulhattak. A bajnokságot Mattias Ekström vezette (172 pont, 14. rajthely) Jamie Green (9 pont hátrány, 15. rajthely), René Rast (11 pont hátrány, 2. rajthely), valamint Mike Rockenfeller (20 pont hátrány, 7. rajthely) előtt. Kizárólag az Audi versenyzői: így a zárófutamon várható volt, hogy az addig csapatutasítást előszeretettel alkalmazó – főleg Ekström javára – márka nem fogja megkötni versenyzői kezét, hiszen a bajnoki cím biztosan a négykarikásokhoz vándorol.

A legkedvezőbb rajtpozícióban levő Rast azonban már a piros lámpák kialvása után veszített pozíciókat: miután az 1-es kanyarban az aszfaltozott bukótérre kényszerítették, Marco Wittmann és Lucas Auer is elment mellette, majd Robert Wickens Mercedesével szemben újabb pozíciót veszített, így az első kör végére az ötödik helyre esett vissza. Jamie Green a mezőny második felében adok-kapokba keveredett Ekströmmel, és az utolsó pozícióba esett vissza. Az élen Tom Blomqivst megtartott vezetését.

Az 55 perces verseny első köreit követően Rast jobb formába lendült, és Wickenst, majd Auert visszaelőzve újra dobogón találta magát. A tét nem volt kicsi: a német jelen állás szerint néhány pont különbséggel a top 10-en kívül haladó Ekström előtt volt a tabellán, azaz bajnoki címet érő pozícióban.



Az első fecske, Paul di Resta már a 4. körben megérkezett kerékcserére, az élmezőny tagjai azonban a 12. körig vártak, amikor a második és negyedik helyről Wittmann és Auer álltak ki a bokszba. Blomqvist és Rast a pályán maradtak, a különbség pedig elpárolgott köztük: a bajnokesélyes audis a hajtűkanyarban előzést is megkísérelt a BMW ellen, mielőtt a 15. körben Blomqvist is teljesítette az előírt bokszkiállást, elveszítve a kedvező pozíciót az elé vágó Wittmann-nal szemben.

Rast, miután már számos tizedet vesztett a friss gumin levő pilótákhoz képest, a 23. körben szánta rá magát saját kiállására, az audis Wittmann és Blomqvist közé, a második helyre tért vissza. A pole-pozícióból startoló britet Wickens is támadta, ezzel pedig Rast lélegzetvételnyi előnyre tett szert. A hajtűkanyarban össze is értek a viaskodó felek, Wickens pedig leszakította a BMW hátsó lökhárítóját – az ütközésből származó törmeléket a verseny végig kénytelen volt kerülgetni a többi autó. A Mercedes-pilóta büntetést kapott, nemsokára azonban mindketten kiálltak a versenyből, Blomqvist egész szezonon át tartó balszerencséje ismét lecsapott, egyetlen alkalommal sem fért 2017-ben a legjobb öt közé.

Rasthoz hasonlóan az összes bajnoki esélyes elhúzta kerékcseréjét: Rockenfeller Rasttal megegyező körben érkezett, a 26. fordulóban pedig Green és Ekström – a felzárkózó brit néhány körrel korábban megelőzte márkatársát – érkezett, majdnem utolsókként a mezőnyből: kiállását legtovább Bruno Spengler húzta el.

A kanadai a verseny utolsó perceiig húzta kiállását, így Rast végül a pályán előzte meg a második pozícióért: a nézők riadtan szisszentek fel, a páros ugyanis közel került az ütközéshez. A német második helyen volt, Ekström továbbra is pontszerző helyen kívül, ez a felállás kényelmes bajnoki címet jelentett a német esélyesnek.

Marco Wittmann előnye több mint 5 másodpercet tett ki, így a BMW-s szelte át elsőként a célvonalat az 36. kör végén. A 2016-os, leköszönő bajnok egyetlen idei győzelmét szerezte, miután az év korábbi szakaszában egyszer kizárták az első helyről. Rast másodiként ért célba, Rockenfeller néhány előzéssel, valamint Blomqvisték kieséséből profitálva a dobogó alsó fokára állt. A két másik esélyes végül a középső pontszerző helyeken ért célba: több kopottabb abroncson levő ellenfél megelőzése után Green az 5., Ekström a 8. pozícióban.

Ez is kevés volt a svéd számára az örömhöz: 176 ponttal rendelkezett a szezon végén, míg az első évében bajnoki címet szerző Rast 179-cel. A DTM 2000-ben való újraindulása során először újoncként, ám korántsem rutintalan zöldfülűként: a 30 éves versenyző háromszor nyerte meg a Porsche Supercup szériát, egyszer az ADAC GT Masters sorozatot. 173 egységgel Green végzett a bajnokság harmadik helyén, Rockenfeller 167-tel negyedik lett.

A hockenheimi 2. futam eredménye:

  Versenyző Autó Hátrány Körök
1  Marco Wittmann  BMW M4 DTM  56:47.699  36
2  René Rast  Audi RS5 DTM  3.143  36
3  Mike Rockenfeller  Audi RS5 DTM  6.280  36
4  Gary Paffett  Mercedes-AMG C 63 DTM  15.844  36
5  Jamie Green  Audi RS5 DTM  17.835  36
6  Maxime Martin  BMW M4 DTM  19.372  36
7  Augusto Farfus  BMW M4 DTM  20.386  36
8  Mattias Ekström  Audi RS5 DTM  21.229  36
9  Edoardo Mortara  Mercedes-AMG C 63 DTM  22.902  36
10  Lucas Auer  Mercedes-AMG C 63 DTM  29.260  36
11  Nico Müller  Audi RS5 DTM  30.428  36
12  Timo Glock  BMW M4 DTM  33.274  36
13  Maro Engel  Mercedes-AMG C 63 DTM  41.344  36
14  Bruno Spengler  BMW M4 DTM  41.591  36
15  Loic Duval  Audi RS 5 DTM  42.972  36
16  Paul Di Resta  Mercedes-AMG C 63 DTM  +1:35.770  36
-  Robert Wickens  Mercedes-AMG C 63 DTM  7 kör  29
-  Tom Blomqvist  BMW M4 DTM    0
Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: