Steward
Gobodics Tamás
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2018. november 16. péntek
Retro

Ricciardo Fittipaldi és Villeneuve nyomdokain

Egyre több szakember véli úgy, hogy Daniel Ricciardo alaposan melléfogott a Renault-s szerződéssel és ugyanúgy eltűnik a süllyesztőben, ahogy Emerson Fittipaldi és Jacques Villeneuve.

Bár az összehasonlítás annyiból merész, hogy a brazil két, a kanadai pedig egy már megnyert világbajnoki címet követően döntött úgy, hogy egészen új kihívást keres és egy gyengébb csapathoz igazolva igyekszik azt felhozni az élmezőnybe. Az ilyen kalandok akár jól is elsülhetnek, gondoljunk csak Michael Schumacherre, aki a megbízhatatlan Ferrarihoz szerződött 1996-ban és hosszú évek kemény munkájának gyümölcsét learatva végül zsinórban (további) öt világbajnoki címet szerzett. De némileg Lewis Hamilton is az ismeretlenbe ugrott 2013-ban a Mercedesszel, az eredményt pedig látjuk.

Daniel Ricciardo talán azt érezhette, hogy az istálló inkább Max Verstappenre összpontosít és szeretne kilépni ebből az árnyékból. A Renault-motor azonban nem tűnik versenyképesnek, már a Honda is előttük jár, ráadásul éppen az ausztrál autójában lépten-nyomon meghibásodik az egység. A Red Bull jövőre már megszabadul a francia erőforrástól, Ricciardo azonban még két évig biztosan nem. Óriási javulásra lenne szükség a zsákutcába került Renault-tól, a gyártó jövőre teljesen áttervezi erőforrását éppen emiatt.

Mark Webber nemrég vegyes érzelmekkel fogadta honfitársa döntését. „Jövőre meglátjuk. Hogy visszalépés lesz-e. Rövid távon egészen biztos, rengeteg munka áll előtte. Nem kérdés, hogy a Red Bull mögött lesz jövőre, de Daniel hosszú távra tervez” – ecsetelte véleményét a korábbi Red Bull-pilóta.

Fittipaldi az 1974-es, győztes McLarennel

Látványosan elszúrta további F1-es karrierjét két nagy bajnok is a korábbi évtizedekben. Emerson Fittipaldi 1972-ben a Lotusszal, két évvel később pedig a McLarennel jutott fel a csúcsra. 1975-ben vereséget szenvedett a Ferrarival kiváló teljesítményt nyújtó Niki Laudától, majd váratlanul elhagyta a McLarent, hogy a testvére által vezetett Copersucar csapathoz igazoljon. Hatalmas baklövésnek bizonyult a váltás, a következő években mindössze két ízben állhatott dobogóra a kétszeres világbajnok, 1978-ban a Brazil Nagydíjon második, 1980-ban az Egyesült Államokban pedig harmadik helyezést ért el, általában köze sem volt az élmezőnyhöz. Az 1980-as szezon végén ráunt a sikertelenségre és távozott. 1984-ben tért vissza az amerikai IndyCar-szériába, ahol újra sikeressé vált, egy bajnoki címet és két Indy 500-győzelmet zsebelt be.

A sors iróniája, hogy 1976-ban az általa elhagyott McLaren megnyerte a világbajnokságot James Huntnak köszönhetően. Valamivel másabb helyzetben volt Jacques Villeneuve, miután 1997-ben megnyerte a világbajnoki címet Michael Schumacher ellen. A következő évben az új gumiszabályok és a Renault kivonulása miatt a Williams látványosan visszazuhant a rangsorban. A kanadai pilóta 1998-ban nem tudott már versenyt nyerni, dobogóra is csak kétszer állhatott az évben, mindössze ötödikként végzett az összesítésben.

Az 1999-es BAR elképesztően megbízhatatlannak bizonyult

Az évad végén elfogadta az újonnan alakuló BAR istálló ajánlatát, 1999 viszont hatalmas katasztrófa lett a csapat és a két évvel korábbi világbajnok életében. Egyetlen pontot sem sikerült szerezni, miközben a tizenhat versenyből tizenkétszer a kockás zászlót sem látta meg a kanadai. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szezon előtt a McLarentől és a Ferraritól is megkeresték, egyértelmű, hogy rossz döntést hozott. A BAR mindössze részsikereket tudott felmutatni a következő években is, ám ekkor Villeneuve már nem volt a nagyobb csapatok látókörében, végül el is tűnt a süllyesztőben.

Kérdés, Daniel Ricciardónak mit sikerül alkotnia a következő években a gyári Renault istállóval.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?