Steward
Dezső Attila
2017. október 21. szombat
Retro

Retro – A drámai 1986-os szezonzáró előjátéka

A Formula-1 történetének egyik leghíresebb utolsó versenyét alapozta meg a 15 év szünet után megrendezett Mexikói Nagydíj, melyen a tartós gumiknak hála első győzelmét szerezte Gerhard Berger és a Benetton.

A Mexikói Nagydíj F1-es történetére a megszakítások jellemzők: az 1963 és 1970 között megrendezett versenyt biztonsági okokból – az óriási tömeget nem lehetett fegyelmezni a pályán – fújták le, és egészen másfél évtizedet kellett várni a folytatásra. A második periódus 1986 és 1992 között tartott, végül a verseny hasonló kimaradás után 2015-ben tért vissza. Ráadásul minden Mexikói Nagydíjat ugyanott, a mexikóvárosi Autodromo Hermanos Rodriguezen tartottak.

Az első visszatérés az 1986-os szezon utolsó előtti nagydíjaként kapott helyet a naptárban, és bizony jó esély mutatkozott rá, hogy a pontversenyt 10 ponttal vezető Mansell már itt bebiztosítsa a világbajnoki címet – megfosztva a történelmet az adelaide-i szezonzárótól, melyen végül defekt miatt kicsúszott kezéből a siker, és a trófea Alain Prost ölébe hullt, aki a szezon nagy részében csak üldözte McLarenjével a fölényes Williamseket.

Az évad pole-királya, Ayrton Senna – 16 versenyből 8-szor indult az élről – bebiztosította az első helyet Mexikóvárosban is, mögötte végzett a két Williams Nelson Piquet és Mansell sorrendjében. Nyerő pozíció volt ez Mansell számára, akinek csak csapattársa megelőzésére kellett koncentrálnia: de már az október 12-i futam rajtjánál szertefoszlottak reményei. Az autó lefulladt, a brit pedig egészen a mezőny végéig esett vissza, miközben Piquet átvette a vezetést Sennától.

A negyedik helyről induló Gerhard Berger és a hatodik pozícióból startoló Prost következtek harmadik-negyedikként. A pálya érdes aszfaltja 68 körön alaposan kikezdte a gumikat, majdnem minden versenyzőnek bokszba kellett látogatnia kerékcserére, a Goodyearrel versenyző többi élmenővel szemben Pirellit használó Berger kivételével. Hiába próbálkoztak a többiek, hogy utolérjék, az osztrák 25 másodperces előnnyel könnyű győzelmet szerzett.

Nem csupán ő maga nyert először az F1-ben, hanem csapata, a Michael Schumacherrel később kétszeres világbajnok Benetton is. Nem mellékesen újonc alakulatként, hiszen 1986-ban vették át a Toleman, Ayrton Senna első csapatának helyét a rajtrácson. A győzelem egyébként a BMW-turbó utolsó F1-es diadala volt, amely motor nem épp megbízhatóságáról volt híres, a Benetton 32 rajtból 19 kiesést szerzett ebben a szezonban.

Prost ért célba a második helyen, fontos pontokat gyűjtve az adelaide-i siker előtt, míg Senna állt a dobogó legalsó fokára. Piquet csak negyedik lett, így a nagy ziccert kihasználatlanul hagyta, hiszen Mansell ötödik pozícióba zárkózott fel. A brit ezen a ponton még mindig 6 egységgel vezette a világbajnokságot, immár nem Piquet, hanem Prost előtt.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?