Steward
Bognár Viktor
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2017. december 18. hétfő
Retro

Retro – A Lotus a futamra omlott össze

De Angelis és Senna a legendás csapat számára utoljára foglalta el az első sort Kanadában. Előnyük a futamon azonban néhány körön át tartott csak, és a dobogón már a Ferrarinak jutott a legjobb két hely.

Egy teljes hónap telt el az 1985-ös szezon negyedik és ötödik versenye, a Monacói és Kanadai Nagydíjak között, legalábbis papíron: a valóságban a kettő között Belgiumba is elutazott a mezőny, hogy a feltöredezett aszfalt miatt két edzés között lefújják a nagydíjhétvégét, és szeptemberre helyezzék át.

Zsinórban három pole-pozíció után – mindezt első élcsapatnál töltött szezonjának elején tudta felmutatni – Ayrton Senna egyik időmérő edzésen sem volt leggyorsabb Montrealban. A Lotus-Renault azonban mégis tarolt: a másik autóval Elio de Angelis kvalifikált a rajtelső helyre, Senna pedig másodikként végzett. A Lotus hét év után, 1978-at követően foglalta el az első sort: az akkori világverő géppel Ronnie Peterson és Mario Andretti végzett egy-kettes eredménnyel Ausztriában. A legendás csapat soha nem ért el újra ilyen elsöprő kvalifikációs eredményt.

A második sor a Ferrarié lett: a pénteken még leggyorsabb Michele Alboreto 0,600 másodpercet kapott De Angelistől. Csapattársa, Stefan Johansson követte őt, mögöttük viszont öt másik csapat egy-egy versenyzője sorakozott fel a rajtrácsra: Alain Prost (McLaren), Derek Warwick (Renault), Thierry Boutsen (Arrows), Keke Rosberg (Williams), és Nelson Piquet (Brabham) – utóbbi két versenyzőnek világbajnokként is nyolcadik-kilencedik hellyel kellett beérnie az erős mezőnyben, a majdnem hódot gázoló Niki Lauda (McLaren) pedig csupán 17. lett.

A Lotus formája azonban a legendás 1978-as géppel ellentétben a versenyeken már nem volt olyan meggyőző. Hiába vezetett a rajt után a két összetéveszthetetlen fekete-arany masina, Senna hamarosan bokszba kényszerült turbóprobléma miatt. Alboreto megörökölte a második helyet, majd utolérte De Angelist, akit egy szemkápráztató előzéssel utasított mögé a 13. körben az első kanyarban, amely akkor még nem a ma ismert sikán volt, hanem egy ötödik sebességben vett forduló.

Győzelmet érő előzés volt: az addigi versenyeken három második helyet gyűjtő Alboreto átvette a világbajnokság vezetését is De Angelistől. Johanssonnak köszönhetően a Ferrari kettős győzelmet aratott, és a konstruktőrök között szintén élre állt a Lotus kárára. A dobogót Prost egészítette ki csupán 4,34 másodpercre a nyertestől. Keke Rosberg negyedik lett, ő is megelőzte De Angelist, aki pole-pozíciója után imolai elsősége megismétlésében bízhatott, ám egészen az ötödik helyig csúszott vissza. Sennát értékelték a 16. pozícióban: turbóját öt körön át szerelték a bokszban, ezután azonban teljesítette a versenytávot. Hiába vezette a Lotus mindkét pontversenyt Kanadáig, a későbbiekben már nem róluk szólt a szezon: 1985-re ma már a Ferrari és McLaren, Alboreto és Prost csatájaként emlékszünk.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?