Steward
Gobodics Tamás
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2017. november 20. hétfő
Retro

Retro – Profi az amatőrök közt

Nagy ígéretnek indult, de egy óriási baleset derékba törte karrierjét – az F1 aztán már nem ment neki (előtte se nagyon), GT-ben viszont a csúcsra ért, jelenleg pedig ő a legprofibb amatőr Le Mans-ban.

Amikor az 1972. március 20-án született Pedro Lamy 1993-ban, mindössze 21 esztendősen megérkezett a Formula–1-be (ezzel akkor még minden idők 12. legfiatalabb versenyzőjének számított), addigi eredményei alapján minden adottnak tűnt ahhoz, hogy ő legyen hazája első igazi F1-es ásza: korábban egyedül Mário de Araújo Cabral tudta magát portugálként királykategóriás futamra kvalifikálni, de csak egyetlen tizedik hely jutott neki.

lamy-1993

Lamy 1993-ban a Lotus színeiben

Lamy viszont néhány év alatt nagyon impresszív eredménylistát szedett össze magának: 17 évesen országos bajnoki címet szerzett Formula Forddal, majd két év alatt három Formula Opel Lotus-trófeát zsebelt be, egyetlen F3-as évében a német bajnokság és a zandvoorti Masters megnyerése mellett második lett Makaóban, míg 1993-ban újoncként egyetlen ponttal kapott ki Panistól a nemzetközi F3000-e sorozatban, miközben többek között David Coulthardot is megelőzte. Még ebben az évben bemutatkozott a Formula–1-ben, négy futamot teljesített a leszállóágban lévő Lotusszal, akikhez 1994-re is aláírt.

A számos balesetet, köztük két tragédiát is hozó tavasz átka azonban őt is utolérte: Silverstone-ban borzalmas tesztbalesetet szenvedett, többek közt mindkét lábát eltörte, de emellett kar- és mellkasi sérülések is érték, amikor autója egy 230 kilométer per órás baleset után darabokra szakadt, s a pilótafülke egy háromméteres kerítés felett átrepülve egy a versenyhétvégéken a nézők által használt alagútban kötött ki – ha ugyanez nem egy privát teszten történik, az esetnek leírhatatlan következményei lettek volna…

lamy-lotus

Az autó leszakadt orr-része

A bukásról annak egyetlen szemtanúja, Lamy angol csapattársa, Johnny Herbert így nyilatkozott: „Alig száz méter távolságból követtem Pedrót, amikor az autója megpördült, rengeteg port láttam, majd egyszerűen a levegőbe emelkedett. Azonnal megálltam és kiugrottam, de először sehol sem találtam. Aztán megláttam a vezetőfülkét a kerítés túloldalán, és nem akartam hinni a szememnek: félig bent volt az alagútban. Az autó hátulja kigyulladt, még a sisakja is füstölt, én pedig segítettem az odaérkező sportbíróknak eloltani a tüzet. Muszáj volt bemennem hozzá, bár nem igazán akartam, ugyanis a mostanában történt események fényében a legrosszabbtól tartottam.”

Az eset megrázta a közvéleményt, hiszen alig egy hónappal jártunk ekkor még Ratzenberger és Senna halálos balesetei után, s éppen ezen a napon jelentették be, hogy ismét megkísérlik felébreszteni Karl Wendlingert kis híján végzetes monacói bukása után a kómából – mely mindössze másfél héttel korábban történt. Rá és Lamyra egyaránt hosszú rehabilitáció várt, a portugál végül a következő szezon második felében tért vissza a versenypályára a Minardival. Az olasz kiscsapat azonban sem ebben a fél idényben, sem 1996-ban nem tudott versenyképes autót biztosítani számára, így Lamy kénytelen volt egyetlen adelaide-i pontjával beérni. Az 1995-ös szezonzárón szerzett egység így is a legjobb eredmény volt, amit portugál F1-es addig elért (s csak Tiago Monteiro múlta azt felül a 2005-ös amerikai botrányfutamon), s a Minardi is hálás lehetett neki, hiszen az 1994-es francia és az 1999-es nürburgringi verseny közti bő öt évben ez volt az egyetlen bajnoki pontjuk.

lamy-1995

Úton egyetlen F1-es pontja felé

Lamy számára az 1996-os idényzáró jelentette az F1-es karrier végállomását, az azóta eltelt húsz évben viszont a GT- és a sportautó-versenyzés meghatározó alakjává vált. Első három befejezett Le Mans-szereplésén három kategóriadobogót szerzett három különböző géposztályban (az 1999-es versenyt a Mercedes utasítására kellett feladniuk a márkatársa Peter Dumbreck óriási balesete következtében), 1998-ban pedig Olivier Beretta partnereként fölényesen lett GT2-világbajnok, a tíz versenyen nyolc győzelmet és két második helyet szerezve.

Éveken át a Peugeot gyári kötelékébe tartozott, s 2007-ben és 2011-ben is második lett a 24 óráson francia csapattársaival, az endurance-világbajnokság felélesztését követően pedig egy rövid kitérő után az Aston Martinhoz került. A 2013-as évet kivéve a GTE Am, azaz az amatőr kategóriában szerepel (melyet 2012-ben még egy Chevrolet-vel meg is nyert), s az elmúlt két esztendőben egyaránt csak Paul Dalla Lana hajrábéli hibáinak köszönhetően veszítették el a Le Mans-i győzelmet, mely balesetek egyúttal a bajnoki címbe is kerültek. Bár a lehető legmagasabb, platina besorolású versenyző, a szabályok egységenként egy tapasztalt profi indulását megengedik az „amatőr” kategóriában, melynek Townsend Bell mellett évek óta a legismertebb és legnagyobb sikerekkel rendelkező tagjának számít.

lamy-lemans

Lamy Le Mans-ban az Aston Martinnal
Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?