Steward
Admin
2017. október 23. hétfő
Retro

Retro – Soha rosszabb szezonnyitót!

A március 9-én rendezett 2003-as szezonnyitó F1-es nagydíjon minden megvolt, amire szükség lehet egy izgalmas futamhoz: eső, büntetés, baleset, előzés, dráma, meglepetés – és egy ász utolsó győzelme…

Bár a tél során bevezetett szabályváltozások elsősorban a Ferrari fölényének visszaszorítását célozták – s a bajnoki cím végül csak a legutolsó futamon dőlt el –, Michael Schumacher és Rubens Barrichello tükörsimán behúzták az első két rajthelyet a 2003-as szezonnyitó időmérő edzésén. A legkellemesebb meglepetést a Sauber szolgáltatta azzal, hogy a csapathoz hosszú évek után visszatérő Heinz-Harald Frentzen a negyedik helyre kvalifikálta az autót, s csapattársa, az immár harmadik éve itt versenyző Nick Heidfeld pedig három hellyel hátrébbról indulhatott.

Az időmérő legnagyobb csalódása a McLarent érte: Coulthard a 11., Raikkönen pedig a 15. rajthelyet szerezte meg – ráadásul mindketten rögtön a verseny elején bokszba kényszerültek hajtani, hiszen eredetileg nedves pályára való gumikkal kezdték volna meg a versenyt. A hátsó régiók hőse a néhai Justin Wilson volt, aki szédületes rajtot vett a Minardival, s a 2. kört a 10. helyen zárta, mielőtt később vissza-, majd végül kiesett – csapattársa, Verstappen viszont egészen féltávig a középmezőnyben vitézkedett.

Az időmérőt domináló Ferrari számára hamarosan rémálomba fordult a futam, hiszen nem elég, hogy Barrichello kiugrott a rajtnál, majd a rohamosan száradó pályán még a büntetés letöltése előtt összetörte az autót, Schumacher is elveszítette a vezetést, miután épp szerencsétlen ütemben érkezett meg száraz abroncsokért – amikor ugyanis Barrichello után két körön belül a remekül rajtoló újonc Firman és a szintén zöldfülű da Matta is kiesett, a versenyigazgatás beküldte a biztonsági autót.

A takarítás után mindössze hat kört tehettek meg a pilóták versenytempóban, mielőtt a Jaguarral egészen a hatodik helyig előrekúszó Mark Webber kiesése miatt ismét be kellett jönnie a safety carnak, s amikor az ismét kiállt, a két McLaren állt az élen, szendvicsbe fogva Schumacher Ferrariját. Az egymástól eltérő ütemben zajló kiállások miatt sok változás volt a sorrendben, a végül pontot sem szerző BAR-Hondák, valamint a jordanes Giancarlo Fisichella egyaránt megfordultak a 4-5. hely környékén, az időmérő hőse, Frentzen pedig pár kör erejéig még harmadik is volt.

Végül, amikor mindenki letudta a kiállását – Raikkönen emellett bokszutcai gyorshajtás miatti büntetését is –, a Montoya, Coulthard, Schumacher, Raikkönen sorrend alakult ki, ám ez még páronként változott: a német a finnel csatázva fűre hajtott, s bár autója csak enyhe sérüléseket szenvedett, ez is megakadályozta abban, hogy megküzdjön a dobogóért. Ezzel egy óriási sorozat ért véget, a Ferrari 2001 közepe, azaz 53 futam után először maradt le a dobogóról!

kimi-2003-aus

Montoya bosszúsága még nagyobb lehetett: a hét második helye és tíz pole-ja mellett mindössze egy F1-es győzelemmel rendelkező kolumbiai tíz körrel a leintés előtt senkitől sem zavartatva megpördült az első kanyarban, így a győzelem David Coulthard ölébe hullott. A skót karrierje során utoljára győzött F1-es futamon, a McLaren pedig a tragikus időmérő után kettős dobogóval kezdte az évet. Erős kettős pontszerzéssel nyitott a Renault is, de Trulli 5. és Alonso 7. helye csak a kezdet volt egy ennél fényesebb sikereket is hozó szezonban. Frentzen végül a 6. helyen zárt, aminek biztosan jobban örült, mint Ralf Schumacher az egyetlen megszerzett pontjának, miközben csapattársa a győzelemért harcolt…

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?